Az első lépés az egyik legfájdalmasabb lépés. A valóság kimondása. „Nem a pasim a felelős azért, hogy engem nem tisztel, mert ez a pasim felelőssége… Az én felelősségem arról szól, hogy én hagytam, hogy ő ne tiszteljen engem.” És ez nagyon kemény mondat.

Senkinek sincs mindig igaza, egyesek viszont mindig tévednek.

Ha egy ember semmit sem talál, amiért meg tudna halni, akkor élnie sem érdemes.

Csak azért zavarja őket a látvány, mert szívesen lennének a helyükben. Ez a botrányok lényege.

Születni és meghalni lehet egy nap alatt – de élni nem.

Különbség van aközött, ha van valamink és lemondunk róla, és aközött, ha nincs semmink és elítéljük azokat, akiknek van.

Csak akkor érthetjük meg az élet csodáját, ha hagyjuk, hogy a váratlan megtörténjen.