Ember egy órája vajúdik a wc-ben, de hiába, még semmi eredmény. Hallja, hogy a szomszéd fülkébe valaki benyit, majd a szokásos bemelegítő zajokat követően ssssss, aztán csobbb. Emberünk nyögve, kínlódva, vigaszt remélve átszól:
– Jaj de irigylem magát.
Valasz is erkezik:
– Ne irigyeljen: az első a nadrágomba ment, a második a mobilom volt.

Taníts egy gyereket alapvető kártyajátékokra.

Ma ne vizsgáld az életet, hanem éld meg a jelenben.

Amint azon kezdünk el gondolkodni, hogy szeretünk-e valakit, akár örökre le is mondhatunk róla.

Fontos, ha valakire számítani lehet, de terveket azért ne építsünk ilyesmire.

Az erőt a nőktől várjuk. Lehetőleg úgy, hogy észre se vegyük. Finoman, okosan, ravaszul, tapintatosan adjatok erőt nekünk – ne sérüljön a gőgünk és a felsőbbrendűség-tudatunk. Így élünk, sajnos.

Inni és vezetni egyidőben szörnyű. Mindig kilötyögteted az italt, mikor kanyarodsz.

Gondoskodj arról, hogy minden pénzügyi döntésed mögött legyen egy jól megfontolt stratégia.

Én egy folyamatban lévő munka vagyok.

A boldog emberek nem sokat tudnak az életről. A fájdalom az emberek nagy nevelője.

Veled töltött idő a napom fénypontja.

Az emberek megerősödnek az elnyomás alatt.

Rendszerezz fontos dokumentumokat, hogy gyorsan megtaláld őket, amikor szükség van rá.

Kiegyenlített számla a jó barátság alapja.

Az öreg székely felkel reggel, és azt mondja a feleségének:
– Szépet álmodtam az éjjel!
– És mi volt az? – kérdezi az asszony.
– Bukaresten voltam.
– És mi volt abban olyan szép?
– Hát, hogy útlevél kellett hozzá!