Babalátogatáskor a távozó vendég mindig letépett a ruhájából egy darabot, nehogy elapadjon az édesanya teje.
TILOS baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
Ha a gombát a tövénél megnézzük, nem nő tovább.
Karácsonykor nem szabadott a szemetet kivinni.
Ha zivataros időben megszentelt gyertyát gyújtasz meg, vagy szentelt pálmát égetsz el, a villám nem üt be a házba
A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.
Ha teli edénnyel jönnek szembe az emberrel, szerencsés útja lesz.
Fiatal lány soha nem adhatott tüzes szenet legény pipájába, mert soha nem megy férjhez.
Ha nyúl beszalad a faluba, tüzvészt jelent.
Ha valaki állattal álmodik, az közeli halált jelent.
A baba bölcsőjébe fokhagymát tettek, hogy elűzze a rossz szellemeket.
Azt tartották, hogy ha egy kísértet elé ledobnak egy zsebkendőt, elárulja hová ásta el a pénzét.
Napmenet után, ha a kakas kukorékol, vagy a varjú károg, az idő megváltozik.
Hétfőn nem jó a pénzt a háztól kiadni, mert azon a héten sok kiadás lesz.
Ha valaki négylevelű füvet lát, ha ott hagyja, szerencse éri, ha leszakassza, szerencsétlenséget jelent.
Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. – Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét.
Lakodalom napján az esős idő arra mutat, hogy a fiatalasszony pletykás lesz. Nem lesz jó élete, zavaros lesz, mint az idő.
Sok helyen a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét.
Ha valaki egy ruhadarabot fordítva vesz fel, az szerencsét jelent.
A lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.
Ha a verebek vagy a tyúkok a porban fürdenek, eső lesz.
Ha az új asszony alatt a szék megcsikorog, akkor lesz gyermeke.
Ha tyúk kukorékol, akkor meghal a gazdája.
A lányok azt tartották, hogy ha saját izzadtságuk pogácsába sütik és azt a legénnyel megetetik, a legény halálosan beléjük szeret.
Az újszülött kisgyermeket első látogatásakor meg kell köpdösni, hogy egészséges legyen.
Az istállóba döglött lófejet tégy, hogy az ördög a ló sörényeit ne bontsa össze, s ha összebontotta, balkézzel bontsd ki s többet nem bontja össze.
Egy középkori babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”.
Tyúkkal álmodni hírhallást jelent.
A gyermeket mielőtt kiengedték volna az utcára, az anyja a ruhája belső felével mindig megtörölte a gyerek arcát, nehogy valaki megígézze.
A mezőről korsóban nem szabadott vizet hazavinni, mert elverte a jég a határt.
Ha valakinek a családjában halott van, éjjeli 12 órakor ki ne merjen menni a házból, mert a halott 12 órakor fölkel és előáll és a lelke bizonyosan összetalálkozik az illetővel. Ha valaki az ilyen kísértettel találkozik, azt bal kézzel kell megütni.
Ha a lány a kôrisbogarat megszárítja, porrá töri, pogácsába süti, s a kinézett legénnyel megeteti, a legény utánnabolondul.
Ha valaki András napján kenyeret pirít, s a bal csizmája kapcájába teszi s egész nap nem eszik semmit, ha éjjel a feje alá teszi, meglátja álmában, ki veszi el őt feleségül.
Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
Szerencsés az, akinek a körmében fehér foltok vannak.
Aki szent András napjára virradólag megakarja látni álmában, hogy ki lesz az ő felesége vagy ura, az előtte való nap böjtöljön.
Ha a férfiember vásárba készült és az úton asszonnyal találkozott, biztos lehetetett abban, hogy aznap nem lesz szerencséje.
Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét.
Ha újév első napján az első látogató asszony vagy lány, az bizony szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőnek azon a napon, az éppen az ellenkezőjét jelentheti, mégpedig szerencsét.
Ha ó-esztendő estéjén hasáb fákat állítasz fel, úgy hogy megálljon, s mindenkinek nevet adsz, amelyik hasáb eldől, akinek a neve volt rajta, az abban az évben meghal.
Ha valakinek nagyon szép gyereke született, a ruhát fordítva adták fel rá, nehogy valaki szemmel verje.
Halottat nem szabadott áthozni a határon, mert elveri a jég a vetést.
Ha a naplemente nagyon vörös, szél lesz másnap.
Mikor jégeső esik, a fejszét az udvar közepébe kell szúrni, hogy elálljon.
A küszöbre patkót szegeztek, hogy a szerencse ne hagyja el a házat.
A lakodalom napján ha meghalt valaki, nem hozott szerencsét a házasságra.
Ha a macska hosszában fekszik a szobában, halált jelent.
Ha az esküvő napján a menyasszony sír, jó fejős tehene lesz.
Akinek bolha ugrott a kezére, annak vendége érkezik.