EMÁNUEL – héber eredetű; jelentése: velünk az Isten.
JOHANN – héber eredetű; jelentése: Isten kegyes ajándéka.
KABOS – a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése.
MALAKIÁS – héber eredetű; jelentése: angyal, Isten követe, küldöttje.
DOMONKOS – latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt.
BALTAZÁR – asszír-babilóniai-német eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.
REMIG – latin eredetű; jelentése: hajós, evezős.
FLORENTIN – latin eredetű; jelentése: virágzó, tekintélyes.
VIDOS – a Vid kicsinyítőképzős származéka.
ALGERNON – angol költői névadás.
KAZIMÍR – lengyel eredetű; jelentése: békealapító; békebontó.
TIMÓT – görög eredetű; jelentése: Isten becsülője.
TÖHÖTÖM – török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.
ABOD – az Aba képzős származéka.
BÓNIS – a Bonifác régi magyar becézőjéből.
ATOS – magyar eredetű; jelentése: apa.
CSOMBOR – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
SELTON – óangol eredetű; jelentése: városszéli.
DOMINIK – latin-szláv eredetű; jelentése: az Istenhez tartozó, az Istennek szentelt.
ROBIN – a Róbert önállósult francia és angol becézőjéből
FÁBIUSZ – latin eredetű; jelentése: babtermelő; Fabia városából való.
CELESZTIN – latin eredetű; jelentése: az égnek, vagyis az Istennek szentelt.
ÁKOS – török-magyar eredetű; jelentése: fehér sólyom.
SÓLYOM – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
TÁDÉ – a Taddeus német becézője.
ALVIÁN – orosz eredetű; jelentése: (ismeretlen).
NÁTÁN – héber eredetű; jelentése: Isten adta.
KLEOFÁS – görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége, hírneve.
ARTEMON – görög eredetű; jelentése: ép, egészséges.
IZSÓ – 1. – az Ézsau alakváltozata; 2. – a József régi Izsóf változatának rövidülése; 3. – az Izsák becézője.
GERŐ – a Gergely és a Gerhard rövidült, -ő kicsinyítőképzős származéka.
ÁNYOS – görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).
MILOS – a Milo- kezdetű szláv nevek kicsinyítőképzős szláv becézőjéből.
BARDÓ – germán eredetű; jelentése: csatabárd, farkas.
TAMÁS – arameus-görög eredetű; jelentése: iker; csodálatos.
BODOMÉR – török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
PELÁGIUSZ – görög eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó.
ARLEN – ír-gall eredetű; jelentése: biztosíték, zálog, ígéret.
ORFEUSZ – görög eredetű; jelentése: árva, egyedüli, magányos.
BAGAMÉR – szláv eredetű; jelentése: isten, béke.
DEMETER – görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.
JEROMOS – görög eredetű; jelentése: szent nevű.
TÓDOR – a Teodor rövidüléséből.
ERIK – alnémet-északi germán eredetű; jelentése: nagyrabecsült.
DITMÁR – germán eredetű; jelentése: nép + híres.
KÁSZON – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
CSATÁD – magyar eredetű; jelentése: csata.
ERNŐ – ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott.
HANNÓ – ófelnémet eredetű; jelentése: védelem.
TOMAJ – magyar eredetű; jelentése: vitás.