Marilyn Monroenak hat lábujja volt.
John F. Kennedy 20 perc alatt 4 újságot tudott kiolvasni.
Az alvás nélkül eltöltött idő világrekordja 264 óra. 1965-ben állította fel az ébrenléti csúcsot Randy Gardner.
Nagy Péter orosz cár rettegett a hídon való átkeléstől.
1556-ban Pietro Aretino olasz író annyira nevetett a nővére által mondott vicces történeten, hogy hanyatt esett székével és megfulladt.
Louis Armstrong első trombitáját 1926-ben ellopták egy new yorki hotelből. 30 évvel később megtalálta egy zálogházban.
Az első ember, aki az Antarktiszra tette a lábát, John Davis volt, 1821 február 7-én.
A mikrofont 1876-ban Emile Berliner találta fel.
Adolf Hitler naponta sakkozott és mindig a fehér bábukkal játszott.
A hűtőszekrényt Albert T. Marshall szabadalmaztatta 1899 augusztus 8-án.
Henry Ford sosem szerzett jogosítványt.
Egy Alan Freed nevű lemezlovas vezette be a köztudatba a „Rock and Roll” elnevezést.
Egy árverésen 14 ezer dollárért kelt el az a melltartó, amit Marilyn Monroe a Van, aki forrón szereti c. filmben viselt.
Dzsingisz kán eredeti neve Temüdzsin volt.
Vincent Van Gogh életének utolsó 70 napján naponta egy-egy újabb festményt alkotott.
Isaac Newton egyetlen rögzített parlamenti beszéde, amit képviselőként mondott, arra vonatkozott, hogy nyissa ki valaki az ablakot.
Elvis Presley egyetlen reklámfilmben szerepelt, 1954-ben egy fánk reklámban.
Alexander Graham Bell nem a saját dolgozószobájába tette a telefont, mert nem bírta elviselni a készülék csörgését.
A Kodak cég alapítója, George Eastman utálta, ha fényképezik.
Pelé labdarúgó pályafutása során 1281 gól szerzett.
Az első fizikai Nobel-díjat Wilhelm Conrad Röntgen kapta 1901-ben. Felfedezte, hogy bizonyos sugarak fényhatást keltenek a bárium-platinocianiddal bevont papíron akkor is, ha a papír a másik szobában van. A sugarakat hihetetlen voltuk miatt „X sugaraknak” (X Rays) nevezte el.
A vakok írását egy 15 éves francia fiú, Louis Braille fejlesztette ki. Braille 3 éves korában vakult meg, miközben apja szerszámaival játszott, és az egyik kiszúrta a szemét.
Teréz Anya eredeti neve Agnes Gonxha Bojaxhiu volt.
Az olajmágnás John D. Rockefeller volt a világ első milliárdosa.
Orville Wright volt az első pilóta, aki halálos repülőbalesetet szenvedett.
Időszámításunk előtti harmadik században Eratosztenész precíziós műszerek nélkül megmérte a Föld sugarát. Eredménye a jelenleg is elfogadott értékhez képest egy százalékos pontosságú.
A hintaszékben hintázás világrekordját egy atlantai férfi Dennis Easterling állította fel, 480 órával.
Alexander Graham Bell összesen öt évig járt iskolába, 10 és 14 éves kora között, de egész életében képezte magát és rengeteget olvasott.
William Shakespeare 154 szonettet írt.
Kolumbusz Kristófot saját legénysége csak így nevezte rosszindulatúan: Moszkitó-admirális. A gúnynevet akkor kapta a híres felfedező, mikor kincskereső útjuk során a trópusi szigeteken a remélt arany és ezüst helyett rengeteg rovart találtak.
1821-ben Charles Barbier francia kapitány Napóleon kérésére kifejlesztette az éjszakai írást, hogy a katonák sötétben is tudjanak kommunikálni. Az írás a később feltalált Braille-íráshoz hasonlóan kitapintható pontokból állt, de sokkal bonyolultabb volt.
A dörzsi mosogatószivacsot Edwin Cox házaló ügynök találta fel, miközben azon törte fejét, hogyan lendíthetné fel a fazekak, lábasok eladását. Az érdes felületű, szappanos szivacsokat ajándékba adta az edények mellé.
Egy Roy Sulliven nevű amerikai férfit életében hét alkalommal ért villámcsapás.
A gázturbinás sugárhajtóművet 1928-ban találta fel az angol Frank Whittle.
A jeges teát 1904-ben a St. Louis-i Világkiállításon találta fel Richard Blechyden angol teakereskedő. Mivel a tea egy forró nyári napon nem érdekelte a látogatókat, ezért hűtve kínálta az italt.
A háborús és western filmjeiről ismert Johy Wayne sosem volt katona.
A szempillaspirált T. L.Williams amerikai kémikus találta fel. Korábban a nők szempillájukra Vaselint és szénport kentek, hogy sötét és dús legyen.
Isaac Newton mindössze 23 éves volt, amikor felfedezte a gravitáció törvényét.
Lorenzo Ghiberti szobrász és ötvösművész a firenzei Battistero északi kapujának elkészítésén 21 évig, a keleti kapun 27 évig dolgozott.
Goethe nem bírta a kutyaugatás hangját, alkotni pedig csak úgy tudott, ha egy rothadt alma volt az íróasztal fiókjában.
A macska-ajtót Sir Isaac Newton találta fel.
Stephen King egy pap szerepét játszotta a Kedvencek temetője c. könyvéből készült filmben, melyet 1989-ben forgattak.
A Coca-Cola feltalálója John S. Pemberton volt. Termékét a kokalevelekről és a kóladióról nevezte el, melyeket az ital ízesítésére használt.
Sztálin neve „acélos”-t jelent, eredeti neve Dzsugasvili volt.
Rene Descartes a koordináta geometriát akkor találta ki, amikor egy kockás plafonon mászkáló legyet figyelt.
Leo Fender, az ismert gitármárka létrehozója, sosem tanult meg gitáron játszani.
A korabeli irásokból kiderül, hogy Leonardo da Vinci nem tudományos vagy művészi teljesítményére volt a legbüszkébb, hanem arra, hogy puszta kézzel volt képes vasat hajlítani.
Az első szendvics John Montagu, Sandvich 4. grófja nevéhez fűződik, aki a legendák szerint megszállott szerencsejátékos volt, és nem akarta evés miatt félbeszakítani a játékot. Ezért hozatott magának két szelet kenyér között egy szelet húst, hogy evőeszközt se kelljen használnia.
A forgóajtót Theophilus Van Kannel találta fel 1888-ban.
Albert Einsteint 1999-ben a Time magazin az évszázad emberének választotta.