A Himalája – és a világ – legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest évente 4 millimétert nő a tektonikus mozgások következtében.

Párizs egyszer, 1684-ben egyetlen évig a világ legnagyobb városa volt.

A déli szélesség 60-ik fokán akadálytalanul körbehajózható a Föld.

A dán nemzeti zászló a 13. század óta változatlan.

A Földön élő összes ember egyötöde kínai.

AZ USA-ban 5 darab Las Vegas nevű város található.

A chilei Atacama sivatagban található Calama városban még sosem esett eső.

A Jupiter körül keringő Ganümédesz a Naprendszer legnagyobb méretű holdja, nagyobb mint a Merkúr és a Plutó bolygók.

Ausztrália neve a latin „Australia” szóból származik, aminek jelentése: „déli”, utalva ezzel arra a tényre, hogy Ausztrália a déli földtekén fekszik.

A Földön átlagosan 2000 vihar van egyidőben, és minden másodpercre jut 100 villámlás.

A Brit Szigetcsoport 5500 szigetből áll.

Egyszer, 1934-ben a new hamshire-i Washington-hegyen 371 km/óra sebességgel fújt a szél.

A világ minden kontinensén található Róma nevű város.

Szaúd-Arábiában egyetlen folyó sem található.

A Naprendszer anyagának 90%-a a Napban koncentrálódik.

Az írott történelem folyamán csak 1865 és 1999 február hónapjaiban nem volt telihold.

A Nap évente 360 millió tonnát veszít a tömegéből.

A Merkur bolygón egy nap kétszer annyi ideig tart, mint egy év, mivel a Merkur nagyon lassan forog a tengelye körül, viszont gyorsan kering a Nap körül. Egy Merkur-év kevesebb, mint 88 földi napig tart.

A Holt-tenger magas sótartalmának köszönhetően szinte lehetetlen elmerülni benne.

Az izlandi főváros, Rejkjavik lakói télen napi 18 órában gyönyörködhetnek a csillagokban. Ellenben, nyáron napi 24 órát látni a napfényt.

A szibériai Bajkál-tóban található a világ édesvízkészletének 20%-a. A tavat 330 folyó táplálja.

A keringési pályák excentrikussága miatt az 1979 január és 1999 március közötti időszakban a Pluto közelebb volt a Naphoz, mint a Neptunusz.

1918-ban olyan hideg tél volt, hogy az egész Niagara vízesés megfagyott.

1967 és 76 között az ugandai Tororo városában évente átlagosan 251 napon volt villámlás.

A Szaharában található Tidikelt városában egyszer 10 évig nem esett eső.

A Vörös-tenger egy algafaj miatt kapta a nevét. Ezek az algák, pusztulásuk után vörösre festik a tenger vizét.

A vas-diszulfidot „bolondok aranyának” is nevezik, mert megtévesztően hasonlít az aranyhoz.

A Csendes-óceán 1 750 000 000 négyzetkilométer nagyságú. Ez akkora terület, hogy ha összeadjuk az Atlanti-óceán, az Indiai-óceán, az Északi-sark (ami alatt szintén tenger található), a Földközi-tenger, a Délkínai-tenger, a Bering-tenger, a Karib-tenger, a Mexikói-öböl és az Északi-tenger alapterületét, még ez is kisebb, mint a Csendes-óceán.

A Nap tömegének 70%-a hidrogén, 28%-a hélium, 1.5%-a szén, nitrogén és oxigén, 0.5%-a egyéb elem.

A világ 109 legmagasabb hegycsúcsa mind Ázsiában található, és ebből 96 a Himalájában van.

A Kongó az egyetlen folyó, amely az északi és a déli féltekén is folyik. Az afrikai folyó kétszer keresztezi az Egyenlítőt.

Egy egyszerű vulkánkitörés több szennyező anyagot juttat a légkörbe, mint amit az emberiség eddig valaha is.

A Niagara-vízesés peremén napi 70 millió köbméternyi víz zúdul le.

Észak-Kínában az erdőirtások miatt több mint egymillió tonna homok áramlik Pekingbe a Gobi sivatagból. Ettől néha sárga az ég.

Az USÁ-ban évente 40 milliószor csap le a villám.

A Bajkál-tó nemcsak a legmélyebb, hanem a legöregebb édesvizű tó is a Földön, kb. 20-25 millió évvel ezelőtt keletkezett.

Görögország ideális nyaralóhely. Évente 3000 órát süt a nap, a partszakasza pedig összesen 15000 kilométer hosszú.

Európában nincsenek sivatagok – ezzel egyedülálló a kontinensek között.

A Vénusz olyan lassan fordul meg a saját tengelye körül, hogy a bolygón tovább tart egy nap, mint egy év.

1848-ban a Niagara vízesés 30 órára leállt, mert egy nagy jégtömb zárta el a Niagara folyó útját.

A Vénuszon 5832 földi óráig tart egy nap.

Az Antarktisz az egyetlen olyan földrész, amely egyetlen országhoz sem tartozik.

A telihold kilencszer fényesebb, mint a félhold.

A Nap a közepesen nagy csillagok közé tartozik galaxisunkban, mindössze a csillagok 5%-a nagyobb nála (ami mintegy 5 millárd csillagot jelent).

Oroszország egynegyedét erdő borítja.

A Föld kérge és az ember körme is évente kb. ugyanannyival, 3 cm-rel nő.

A londoni Westminster városrészben 1890 decemberében egy teljes hónapon át nem sütött a nap.

A Fülöp-szigetek 7107 szigetből áll.

A ghanai Bosumtwi-tó egy meteorit becsapódásakor keletkezett mederben alakult ki.

Az Antarktiszon néha zöldnek látszik a napnyugta.