Biztatja, mint czigány a lovát.
Ha azt látom, hogy valaki ennyire fakó, mindig arra gondolok: biztos, hogy saját maga radírozta ki magát az életből.
Isten keze mindig vezeti azt, aki hittel halad előre az úton.
Általában nem magával a mohósággal van baj; ez is csak a jólétet segíti elő. Mi értelme, ha egy kicsit sem tudjuk élvezni?
Nincsen olyan emlékezés, melyet az idő el ne törölne, sem olyan fájdalom, melyet a halál meg ne szüntetne.