Az ember soha nem tanul abból, amit mások mesélnek neki, mindent magunknak kell átélnünk.

Véleményem szerint a hit nem csak igaz időkre és szép napokra való dolog. Mire jó a hit, ha az ember feladja a küzdelmet, miután vereséget szenvedett?

A parasztbácsihoz odamegy egy turista:
– Mondja bátyám, hogy jutok el leggyorsabban Budapestre?
– Gyalog van, vagy autóval?
– Autóval.
– Akkor szerintem autóval…

Aki lusta, az vagy beteg, vagy még nem találta meg a kedvére való munkát.

Két rendőr megy az utcán. Az egyik talál valamit a földön.
Kérdi a másikat:
– Te mi ez?
– Nem tudom.
Lehajol és beleharap.
– Te, ez macskaszar!
– Add ide! – mondja a másik rendőr, és ő is beleharap.
– Te! Ez tényleg macskaszar!
– Hú, még jó, hogy nem léptünk bele!

Előbb minden felnőtt gyerek volt. (De csak kevesen emlékeznek rá.)

Minél inkább megalázkodsz, annál inkább nem tekintenek semmibe.

Az élet olyan, hogy mindig másképp történik minden, mint ahogy elgondolta előre az ember.

A falu orvosa iszonyatos sebességgel száguld végig a falu főutcáján.
– Lassabban vezess! – figyelmezteti a felesége -, mert megállít a rendőr!
– Nem hiszem. Megmondtam neki, hogy egész nap maradjon az ágyban!