Nem fordíthatsz hátat valaminek csak azért, mert fura, idegen vagy (…) kellemetlen.

A rendőr ül a rakparton. Kifog a vízből egy doboz gyufát. Próbálgatja meggyújtani a gyufákat:
– Ez nem jó – dobja a vízbe -, ezt kidobjuk. Ez sem jó – bedobja a vízbe -, ezt is kidobjuk.
Az egyik gyufaszál sercegve meggyullad. A rendőr elmosolyodik, gondosan elfújja a lángot, a gyufaszálat pedig féltő gonddal zsebre teszi:
– Ez jó. Eltesszük.

Ha nincs ellene kifogásod, jobb szeretném, ha nem takarnád el az arcod. Már eddig is túl sokáig nélkülöztem… tovább már nem bírnék meglenni nélküle.

A szép mindig bizarr.

„Józan életű kőműves brigád munkát keres!
Mottónk: Ha megáll, fal, ha leborul, járda. Valamire jó lesz.”

Mindent igyekszünk úgy értelmezni, ahogy jólesik, és nem úgy, ahogy valójában van.

Hogy meglásd, mire vezet valami, legjobb, ha megvárod, amíg a végéhez ér.

Senkinek sincs mindig igaza, egyesek viszont mindig tévednek.