Tál, fazék összezördül, hogy ne az ember.
Karácsonykor nem szabadott a szemetet kivinni.
A szívnek muszáj követnie az álmot, különben nem lesz belőle ébredés.
Senkinek sincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak, aki maga már nem tud mosolyogni.
Hittél a könnyü szóknak,
fizetett pártfogóknak
s lásd, soha, soha senki
nem mondta, hogy te jó vagy.
Nem csak a gazdagoké a világ fénye, csodája.
Az vagy, ami vagy. Sok minden belefér egy emberbe: tűz és hamu, lobogás és szunnyadás, kegyetlenség és megbocsátás.
Minden, ami történik velünk, tanulságot hordoz magában, amely gazdagíthatja életünket.