Erdőt szánt, gyepüt sem szánthat.
Egy eszme lehet nagy anélkül, hogy igaz is volna.
Az étteremben lepottyan egy vendég kanala.
A pincér odaugrik, és a zsebéből elővéve átnyújt egy másikat. A vendég csodálkozik:
– Mondja, maguk mindig ilyen figyelmesek?
– Igen, uram. Nemrég felvettünk egy statisztikust, aki kiszámította, hogy időnk 10%-át arra fordítjuk, hogy kicseréljük a leesett dolgokat. Ezért mindenki a zsebében hordja a tartalékot.
– Ez kiváló. És mondja, miért lóg egy madzag a sliccénél?
– Tudja, a statisztikusunk kitalálta, hogy amikor elmegyünk WC-re, ne kelljen kézzel hozzáérnünk a műszerünkhöz, mert akkor utána kezet kell mosni, ami időveszteség.
Így csak ezt a madzagot megrántjuk és mindjárt kint van minden.
– És mondja, hogyan teszi vissza?
– Nem tudom, a többiek hogy csinálják, én speciel a kanalat használom.
A szeretet a kulcsa minden titoknak.
Veszedelmes lelkiismeretlenség: az időt nem becsülni.
Senki sem maradhat örökké egy helyben. Még azok körül is megváltozik a világ, akik különben jószántukból nem mozdulnának.
Véletlennek azt nevezzük, amikor a számításaink kudarcot vallanak.
Egy Charles Osborne nevű férfi 69 éven át csuklott folyamatosan.
Minden, ami egyszer megtörténik, lehet, hogy soha többé nem történik meg újra. De minden, ami kétszer történik, bizonyosan megtörténik harmadszor is.