Ültess valamit.

Eddig azt hittem, eredendően antiszociális, amolyan magányos farkas típus, de talán azért zárkózott el az emberek elől, hogy ne fájjon neki az elvesztésük.

Megy a székely a fiával horgászni. Kieveznek a csónakkal, belógatják a csalit, majd leülnek. Egy félóra múlva megkérdi a gyerek:
– Édesapám, miért lebeg a csónak a víz tetején?
– Azt én nem tudom – mondja az öreg.
Eltelik egy újabb félóra.
– Édesapám, a halak hogyan tudnak levegőt venni a víz alatt? – kérdi ismét a gyerek.
– Hát azt én nem tudom – feleli az öreg.
Kis idő múlva:
– Édesapám, miért kék az ég? – kérdi a gyerek.
– Azt nem tudom – mondja újra az öreg.
– És édesapám, nem baj, hogy ilyen sokat kérdezek?
– Nem baj fiam, ha nem kérdezel, akkor nem is okosodsz!

A kimerült író olyan, mint a megcsalt férj: maga veszi észre legkésőbb a szomorú igazságot.

A szöszi egy sráccal beszélget egy bulin:
– Te milyen kocsival jöttél?
– Busszal jöttem.
– Neked van egy buszod?!

Minél kevésbé vagyunk szavahihetők, annál inkább feltételezzük ezt másokról is.

A megbocsátás olyan, mint egy kétsávos út: amikor megbocsátunk valakinek, magunknak is megbocsátunk.

A cél nem szentesíti az eszközt. Mert célok nem léteznek, csak eszközök. Az élet ismeretlentől ismeretlenig hajt.

Tudj örülni a kis sikereknek! Ne azt nézd, milyen messze vagy még, hanem azt is, ahová már elértél!