– Egy arab nagyon eltéved a sivatagban. Már két napja gyalogol, mikor végre találkozik egy eszkimóval és a kutyájával.
– Képzeld, nagyon eltévedtem, mondja az arab!
– Még, hogy TE tévedtél el???

Nem elég ám az, hogy az embernek szeme van (…), meg kell tanulnia látni.

Vegyél magadnak egy olyan újságot, amilyet még soha nem vettél!

A tetteink megbánása majdnem olyan, mintha a saját életünket bánnánk meg.

A távollét csökkenti a közepes szerelmet – gyarapítja az erőset, mint ahogy a szél kioltja a lámpát, de szítja a tüzet.

A szerelem sokára alakul ki, amikor két ember kezdi megismerni és tisztelni egymást, és egyforma dolgok iránt érdeklődik.

Kérj egy kis szívességet ismerősödtől.

Az angol, a francia és a magyar beszélgetnek róla, hogy kinek a nyelvében bonyolultabb kiejteni a szavakat. Kezdi az angol:
– Nálunk baromi nehéz a kiejtés, például az asztalt úgy kell írni, hogy „table” és úgy ejtik, hogy „téböl”.
– Az semmi – mondja a francia – nálunk úgy kell írni, hogy „bonjour” és úgy ejtik, hogy „bonzsúr”.
– Ugyan – mondja a magyar – az igazi nehéz kiejtés nálunk van. Úgy írják, hogy „mit tetszik mondani?” és úgy ejtik, hogy „He?”.