Számítgatás, érvek és ellenérvek méricskélése közben elmúlik az élet, anélkül hogy bármi is történne.

Hát lehet nemesebb viszontorlás, mint csókkal bosszulni meg a pofont?

Az élet akkor változik, amikor mi is változunk.

– Milyen ige a „ver”? Cselekvő vagy szenvedő? – kérdezi a tanár úr Pistikétől.
– A tanár úrnak cselekvő, nekem pedig szenvedő…

Vádlott:
– Bíró úr, én nem részeg voltam, csak ittas.
Bíró:
– Ebben az esetben nem egy hónapra ítélem el, csak harminc napra.

A világ helyzete sohasem reménytelen, mert sohasem azokon múlik, akik nem hisznek az életben, hanem azokon, akik hisznek benne.

Az 1800-as évek előtt nem volt külön jobb- és bal cipő.

Az életet sokkal inkább az élmények hevessége, semmint valós hossza alapján kellene mérni.

Tudom, hogy az első, akit megcsókoltam, korántsem lesz olyan fontos, mint az, akit utolsónak csókolok meg.

A bolond kibeszéli a szívét, a bölcs viszont a szívével beszél.

Gokartozz.

A halottak nagyon jó helyen lehetnek. Legalábbis évezredek óta még egyetlenegy se kéredzkedett vissza.