Halálom napja a legbensőségesebb magányom.

Ha az ember odaadja valakinek a szívét, és ez a valaki meghal, akkor magával viszi a szívünket? Az ember meg itt marad, lyukkal a mellkasában, és ezt a lyukat nem tudja semmivel sem kitölteni?

A halál egy mámorító koktél, ami egy adag bánatból és két adag megkönnyebbülésből tevődik össze.

Senki nem veszíthet el senkit, mert senki nem is birtokolhat senkit.

A halál a mi társunk, mert ő az, aki életünknek valódi értelmet ad. De hogy láthassuk halálunk igazi arcát, meg kell ismernünk előtte az összes vágyat és rémületet, amelyet nevének puszta említése képes felébreszteni bármely élőlényben.

Nem félhetsz a haláltól, ha nincs miért élned.

El kell fogadnunk a halált, és a halál elfogadása által lassanként elfogadjuk majd az öregséget is, az elfogadás pedig mindig megkönnyebbülést jelent.

A kimerült emberek könnyen halnak meg, mintha alig várnák az örökkévalóságot.

Maga a halál is az élet feladatainak egyike.

Áldott legyen a mulandóság, amely megújítja az életet.