Bárcsak újra kezdhetném az életem! Most már tudnám, melyik útra ne térjek rá.
Az ember életében mindig akadnak olyan emberek, akik, ha akarjuk, ha nem, belopják magukat a szívünkbe.
Merő energiapazarlás, ha az ember rosszindulatot táplál a nála szerencsétlenebbek iránt.
Minden egyes seb egy újabb réteget képez védőpáncélunkon, amely így egyre erősebbé válik.
Még ma sem vagyok képes szeretetet koldulni. Véleményem szerint, ha valaki nem adja önszántából, semmit sem ér.
Mindent meg kell tennünk, amit csak lehet, önmagunkért. Ha csak hátradőlve siránkozunk a sorsunk felett, elfelejtjük, hogy mi magunk is befolyásolhatjuk.
Mások elvesztésén búsulni olyan, mintha a betegséget választanánk, amikor jól is lehetnénk.
Általában nem magával a mohósággal van baj; ez is csak a jólétet segíti elő. Mi értelme, ha egy kicsit sem tudjuk élvezni?