Boldogság az, amikor az ember megérkezett, behúzza evezőjét és azt mondja: megérkeztem, nem megyek tovább.

Szeretet nélkül az élet: halál.

Ha szeretetre vágysz: szeretned kell! Ha társra vágysz, alkalmassá kell válnod a társulásra.

A külső pörgés mindig az önmagunktól való menekülés biztos jele.

Nem az vagyok én, akit a tükörben látok, hanem aki a tükörbe néz.

Az igazi szeretetet nem adjuk vagy kapjuk, az van.

Hogy mennyire "varázsvilágban" él minden ember, azt önmagadon nem látod. Saját ketrecéről senki sem tud.

Néha a fájdalom jobban érlel, mint a simogatás. És a szívtelenség megtapasztalása nyitja ki szívünket.

Magányos énünk börtönéből menekülünk a kapcsolatokba - és a kapcsolatokból menekülünk a magányos énünkhöz.

Két szem összevillanásában néha nagyobb titok rejlik, mint húsz év házasság történetében.

Tudod, ha engem a kútba löknek, még le sem értem a fenekére, de már zuhanás közben azon gondolkodom, hogyan fogok én innen kijutni?!

Nincs jobb gyógyszer bánat és sajgó seb ellen, mint rá sem gondolni.

Igazi arcunk szemmel nem látható. Csak szívvel, néha.

Nem tudjuk, hol van a szívünk, csak akkor, ha fáj.

Ha szeretlek, meglátom benned azt, akit te is csak ritkán látsz. (...) Ha szeretsz, olyan titkokat tudsz kihozni belőlem, melyekről én magam sem tudtam.

Akinek látod magad: azzá leszel.

Barátom az, aki előtt a lelkem nyitva van.

A szeretet lényege az együtt. A veled. A velünk.

Akit szeretsz, arra előbb-utóbb rátalálsz, egyszerűen azért, mert össze vagy hangolva vele.

Szeretni nem lehet szkafanderben - csakis meztelenül. Aki szeret: védtelen.