Örömre várni nem kisebb öröm, mint már örülni...

Nincs a világon se jó, se rossz: gondolkozás teszi azzá.

A barátság szilárd minden egyébben, kivéve a szerelem dolgait.

Ne fájjon, amire nincs orvosság. Aminek vége, vége.

Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha.

Kín a halál, de a kínt is lezárja.

Jobban szeretem, ha mindenki utál, mint ha színeskednem kell bárki szeretetéért.

A szó csak szó; és hogy gyógyítanád az összetört szívet a fülön át?

A halál se több, mint szeretőnk szorítása: fáj, de mégis kívánjuk.

Ha nem mutatják a szeretetet, gyakran nem is érzik.

Nem fontolgat az, ki szívével szeret, mert szíve titkát bátran megmutatni kész!

Kegyelmet hogy remélsz, ha nem gyakorlod?

Bár minden ember az volna, aminek látszik; vagy pedig ne látszanék olyannak, ami nem!

A jóhír hiú és fölöttébb csalfa fogalom. Gyakran elérjük érdemtelenül és elveszítjük ártatlanul.

Nem az állandó fogadkozás a hűség bizonyítéka, hanem az egyszer kimondott és megtartott fogadalom.

Semmi sem olyan hétköznapi, mint a vágy, hogy ne legyünk azok.

Minden ember élete egy regény.

Az ember akkor követi el a legnagyobb hibát, amikor külső alapján kész ítélni. Minden emberre szükség van, hiszen mindenki egy szín az élet palettáján.

Ész és szerelem mai napság ritkán tartanak együtt.

Aki szereti a talpnyalást, méltó a talpnyalóhoz.