Ifjuság: bolondság.
Ifjuság: bolondság.
A legtöbb embernek van valamiféle szerzett szépsége – minél régebb óta ismered, és minél jobban szereted őket, annál jobban néznek ki.
Az embereket könnyebb meghülyíteni, mint meggyőzni őket arról, hogy meg vannak hülyítve.
A gyerekteve faggatja az apját:
– Apa miért van nekünk ilyen hosszú szőrünk?
– Hogy beolvadjunk a sivatag színébe, és az ellenségeink ne tudjanak felismerni.
– És miért van ilyen nagy patánk?
– Hogy ne égesse a sivatag forró homokja a talpunkat.
– Na és miért van púp a hátunkon?
– Hogy vizet tartalékoljunk benne a sivatagi szárazság idején.
– Értem. Csak azt nem, hogy akkor mi a fenét keresünk itt, az állatkertben?
Nem töltheti be szívünket szeretet és gyűlölet egy időben. Ez a két érzelem nem tűri el egymást. Egyik vagy másik lesz az uralkodó.
Nem tudom elhinni, hogy soha többé nem látom… Nagy fájdalommal jár, ha elveszítesz valakit, akit szeretsz. Nincs annál kegyetlenebb dolog a világon.




Sohasem tapasztalnánk meg a bátorságot és a türelmet, ha az élet csak örömökből állna.
Megtehetjük, hogy csak hátrálunk és hátrálunk, amivel mindörökké sarokba szoríttatjuk magunkat, vagy előállhatunk, és akkor és ott találkozhatunk az ellenséggel, ahol mi akarunk.
Egy bölcs ember úgy éli az életét, hogy cselekszik, nem pedig a cselekvésről gondolkodik.
Ha egy nő beszél hozzád, azt figyeld, mit mond a szeme.
Te késlekedhetsz, de az idő nem fog.


Boldog vagyok és szenvedek. Boldog vagyok, hogy miatta szenvedhetek, s imádom az ő fájdalmát, mert szerelmének jele…

