A gyerekeknek minden javakból a legjobbat szoktuk juttatni – a versekből, az irodalomból is azt kellene.

Egy 80 km/h-val haladó autó az elfogyasztott üzemanyag felét a légellenállás leküzdésére kénytelen felhasználni.

Mosolygok. Mindig mosolygok, ha valami fáj. Mi mást tehetnék?

Engem az, hogy valamit szégyellni kellett, mindig dacossá tett. Ameddigre elpirultam volna, már meg is sértődtem.

Örökre az a sorsom, hogy a te terhed legyek, barátom, a bajban.

Ha a nap lenyugszik, semmiféle gyertya nem helyettesítheti.

1978 novemberében a texasi Jewettben Johnny Deel Foley 98,51 méterre dobott el egy tojást Keith Thomasnak anélkül, hogy eltört volna.

Itt vagyok, egyebet nem tudok, egyebet nem tehetek. Csónakomnak nincs kormánya, sodorja a szél, mely a halál legmélyebb régióiban fúj.

Az, aki, mivel semmije sincs, nem is akar semmit, ha csak azt nem, hogy hagyják meg neki a saját semmijét.

Az öreg székelyhez egy újságíró látogat le falura, hogy riportot készítsen kisiskolások részére.
– Kérem mondja el egy napját!
– Hát édes fiam, reggel felkelek, megeszek egy fél oldal szalonnát. Megiszok rá 4-5 pálinkát…
– Na de bátyám, ezt így nem lehet, mondja inkább hogy könyvet olvas.
– Jól van fiam. Tehát felkelek reggel, megeszek egy fél oldal szalonnát. Elolvasok 4-5 könyvet, aztán addig dolgozok kinn a szántón, amíg olyannyira megnő a tudásszomjam, hogy 5-6 könyvet ismét el kell olvasnom. Bele is szédülök a sok olvasásba, ezért lefekszem, pihenek egyet. Mikor felébredek, megeszek egy jó nagy darab csülköt 1 vekni kenyérrel. Ebéd után elmegyek a könyvtárba. A Pista már rendszerint ott vár. Együtt elolvasunk vagy 12-t, egészen addig, amíg a könyvtár bezár. Utána meg átmegyünk a Józsihoz, mert neki meg nyomdája van!

A szívnek több szobája van, mint egy kuplerájnak.  

Az emberek dalokat írnak arról, hogy „énekelnek az esőben”, de a valóságban, amikor bőrig áznak, akkor csak siránkoznak.