Kenyérhaj is mézes falat gyanánt esik éhes embernek.
Az ember mindent nélkülözhet, csak a másik embert nem. Különösen a betegségben tanuljuk meg, milyen nagy szükségünk van a másik emberre.
Bánat is érhet még, harag is, de borúra derű jön:
minden felragyogó napod úgy vedd, mint az utolsót.
Miért kell félni egy „nem”-től, miért kell bármit is későbbre halasztani, ha a legfontosabb mindenekfölött teljességében élvezni az életet?
A hisztéria a tudatlanság melegágya.
A lélek, ami szépséget lát, lehet, hogy néha egyedül sétál.
Szerettem volna törni-zúzni, amíg a világ nem tükrözi a bennem uralkodó káoszt.