Aki szeret, az nem vár a saját odaadásáért ellenszolgáltatást.

Kimutatni az érzéseket: ez (…) fontos. Olyan ez, mint amikor azt mondom valakinek, hogy mennyire szeretem, mennyire fontos nekem, de nem ölelem át.

Egyetlen veled töltött nap, egyetlen nap, amikor egyfolytában nézhetlek, fölérne az életemmel.

A tudós és a székely egymás mellett utaznak a vonaton. Mennek egy ideig, aztán megszólal a tudós:
– Figyeljen ide! Barchobázzunk! De mivel én sokkal okosabb vagyok, ezért ha én nem tudok válaszolni, adok ezer forintot, de ha maga nem tud válaszolni, akkor magának csak száz forintot kell adnia.
A székely belemegy a játékba.
Tudós:
– Afrikai rovar, nagy kék páncélja van.
Székely:
– Nem tudom, itt a százas. Most én jövök. Vízben él, hat lába van, a parton sántít és kuty-kurutty!
Tudós:
– Nem tudom. Itt az ezres. Mi a válasz?
Székely:
– Nem tudom, itt a százas.

Ha egyszer meglátod az ego nélküli pillanat szépségét, akkor utána már könnyű lesz meglátnod az egóval járó boldogtalanságot is.

A kimerült emberek könnyen halnak meg, mintha alig várnák az örökkévalóságot.

A habkő az egyetlen kőzet, ami lebeg a vízen.

A keresés öröméért keress, ne a megtalálásáért…

Nem hiszek a szenvedés és a tragédia gyógyító erejében, ezek azért vannak, mert hozzátartoznak az élethez, és nem szabadna büntetésnek tekinteni őket.