A szerelem olyan, mintha tüzet raknál egy esős napon. Folyamatosan védelmezni kell, táplálni, gondját viselni, különben elalszik.

Amikor az ember a sorsa beteljesítése felé halad, sokszor kénytelen irányt változtatni.

Három professzor megbeszéli, hogy kipróbálnak egy nudista strandot. Vígan napozgatnak, újságot olvasnak, mikor ijedten felkiált az egyik:
– Ajaj! Itt jön a Molnárné a fizika tanszékről!
Mindhárman felugranak, ketten az ágyékuk elé teszik az újságot, a harmadik professzor viszont a fejére. Üdvözlik Molnárnét, majd miután távozott, megkérdik a harmadiktól:
– Te, hogyhogy a fejedre tetted az újságot?
– Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de engem általában az arcomról ismernek meg!

Rád is tartozik az, ha a szomszédod fala lángol.

Minden megalkuvás közül a szívé a leggonoszabb.

Közúti ellenőrzés, a rendőr megállít egy kocsit, és ellenőrzi a lámpákat.
– Világítás? Jó, rendben.
– Féklámpa? Jó, rendben.
– Irányjelző? Most jó, most nem, most jó, most nem…

Sose akarj többet tudni a kelleténél! (…) Minél kevesebbet tud az ember, annál gondtalanabbul él. A tudás szabaddá tesz – de boldogtalanná is.

Teremtsd meg az ideális feltételeket a cselekvéshez és nem csak a sikerre lesz nagyobb esélyed, de a kudarcot is könnyebben viseled.

Álmainkat előbb hosszasan és alaposan át kell gondolnunk, majd ha minden tényezőt mérlegeltünk, nekivághatunk a megvalósításnak.