A legfontosabb dolgok az életben, amelyek gyarapítanak minket, soha nem mutatják az arcukat.

Ha úgy érkezel a világra, hogy tudod, hogy szeretnek, és így is távozol, mindennel meg tudsz birkózni, ami a kettő között történik.

Ekkor jöttem rá, mért nem sírsz soha, akkor sem, ha fáj: bizonyos fájdalmakra egyszerűen nem létezik hang.

A birtoklás örökre befagyaszt az „én”-be, és örökre elválaszt a „mi”-től.

Néha a menekülésben rejlik a legnagyobb győzelem!

Az életet igazán csak akkor élvezhetjük, ha van, akivel ezt az élvezetet megoszthatjuk.

A vándor már két napja nagyon éhes, amikor végre meglát egy régi kis viskót. Bekopog, és kérdi az öregasszonyt, aki ajtót nyit neki:
– Öreganyám! Szegény vándor vagyok, nagyon éhes, nincs egy kis étel a számomra?
– Fiam, tegnapi leves jó lesz?
– Persze öreganyám! Nagyon köszönöm!
– Akkor gyere vissza holnap!