A harmincas éveik elején járók arra vártak, hogy találkozzanak Az Igazival, a harmincas éveik végén járók már találkoztak vele, de kiderült róla, hogy Igazi Szemétláda.

Valahányszor szerelembe esik az ember, ugyanannyiszor ki is ábrándul.

A féltékenység a köznépnek való. (…) Azoknak, akiknek csak ritkán és olyan kevés jut a gyönyör morzsáiból, hogy kénytelenek rajta úgy veszekedni és marakodni, mint koldusok egy darab kenyérhéjon.

Amikor ég a ház, nem megfelelő az időpont a csöpögő csap miatt veszekedni a szomszéddal.

Az energiád és a lelkesedésed azután keletkezik, hogy belevágtál valamibe.

Az önáltatás mélyebben gyökerezik, mint amikor másoknak hazudunk.

Az ember olyan, mint a felhők odafent. Úsznak az égen, találkoznak egy másik felhővel, aztán majd kiderül, hogy mi lesz velük. Eggyé olvadnak-e, vagy úsznak tovább külön-külön az ég vizében.

Addig is, míg egy szerény kis helyet találok magamnak az új világban, vágyódom a régi után, melyet otthagytam.