Senki feje nem illik ugy az ember nyakához mint a magáé.
Mátyás király követségbe akarta küldeni Kinizsit a törökhöz, mi fejébe kerülhete, s egyszersmind biztatta, hogy azon esetre, ha megölik, haddal megy a törökre, s harmincz ezer fejet vágat le az övéért. – Igen ám, felelé Kinizsi, de a harmincz ezer közől egy sem fog illeni az én nyakamra.
Egy kismama sír a szobában. Bemegy az orvos:
– Miért sír?
– Még fel sem értünk a szülőszobába, és én már a liftben megszültem a gyerekemet…
– Ne aggódjon! Van ennél rosszabb is, egy hölgy két éve a parkolóban szülte meg a gyerekét.
– Igen, az is én voltam.
Az élet semmit sem ad a halandónak munka nélkül.
Aki haladni akar, annak ritkán nyílik látványos, királyi út, minden lépésnyi előrejutásért meg kell verekednie.
Néha félek. Azoktól a pofáktól, akiknek minden mindegy, muszáj az embernek félnie.
Aki még sosem követett el hibát, valószínűleg még sosem próbált semmi új dolgot.
Nem jobb, ha összetörik az ember szívét, mint ha összeszárad?… Mielőtt összetörik, bizonyára csodálatos érzések töltik meg, amelyek megérik a fájdalmat.
Az ember csak azután kezdi értékelni a dolgokat, amikor már elvesztette.
Texasban egy nemrégiben eltörölt törvény kimondta, hogy minden bűneset előtt 24 órával az elkövető köteles az áldozatot szóban vagy írásban figyelmeztetni, hogy milyen tett elkövetésére készül.
