A megbocsátás nem felejtést jelent (…). Azt jelenti, hogy elengedjük a másik ember torkát.

Minden tragédiák legmélyebbike nem az, hogy fiatalon halok meg, hanem ha 75 éves koromig élek úgy, hogy sosem éltem igazán.

A múlt már nincs. A jövő még nincs. Egyetlen valóság a jelen.

Ha az embernek nincs vesztenivalója, bátorrá válik. Csak akkor vagyunk gyávák, ha van mihez ragaszkodnunk.

Az ember először attól fél, hogy meghal, aztán attól, hogy mégse.

A nők is csak emberek, időnként még különb emberek is a férfiaknál, szelídebbek, kedvesebbek.

A boldogság abból származik, amikor arra koncentrálunk, ami van, és nem arra, ami hiányzik.

Az igazi szerelem útja egyszer sem sima.