– Anyu, tud a szobalányunk repülni?
– Dehogy. Honnan veszed?
– Mert tegnap, mikor elmentél itthonról, apu azt mondta neki, hogy ő egy angyal.
– Igen? Na, akkor mégis repülni fog!

Talán jobb is, hogy sértegetnek az emberek: legalább megmentenek attól a szerencsétlenségtől, hogy szeressem őket.

A családban megtanuljuk értékelni az embereket attól függetlenül, hogy hogyan néznek ki, vagy mit tudnak értünk tenni. Megtanulunk a belsőnkből szeretni.

Ha már az a sorsom, hogy darabokra szakadjak, akkor legalább annyi örömöt akarok cserében kisajtolni a pillanatból, amennyit csak lehet.

Két rendőr beszélget:
– Nem láttad a ceruzámat?
– De. Ott van a füled mögött.
– Most nem tudsz, vagy nem akarsz segíteni? Melyik fülem mögött?

Minél rövidebb idő alatt, minél nagyobb pofonokat ad az élet valakinek, annál nagyobb sansza lesz úgy dönteni, hogy változtasson az életén.

Gondjaidért soha nem más, mindig te magad vagy a felelős! Tanuld meg vállalni a következményeket a tetteid után, és nem másban keresni hibáid okát!