Szegény ember halála sárga, dusaké piros szokott lenni.
Szegény ember halála sárga, dusaké piros szokott lenni.









Az ember sohasem azt hallja, amit mondanak neki, hanem amit a szívével lefordít magának.
Az embernek választania, nem pedig elfogadni kell a sorsát.
Csak azért zavarja őket a látvány, mert szívesen lennének a helyükben. Ez a botrányok lényege.
Bizonyos szellemeknek meg kell hagyni idiotizmusaikat.
Nem tudtam a szememnek parancsolni. Néztem őt, néztem, és örömöm telt abban, hogy nézhetem, fájdalmas nagy örömöm. Úgy voltam vele, mint a szomjan haló ember, aki végre kutat talál, s bár tudja, hogy a kút vize mérgezett, mégis nagy kortyokkal iszik belőle.
