A szenvedéseiért senki sem érdemel tiszteletet. (…) Ha valaki direkt szenvedni akar, az hülye, ha pedig muszáj neki, abban nincs semmi érdem.

Az emberek szeretik megjátszani magukat, és elhitetni másokkal azt, amihez valójában semmi közük.

Székely bácsi stoppol az út szélén a tehenével.
Éppen arra jön egy mercis pofa és megáll.
– Merre, bácsi?
– Csak ide az első faluba.
– Üljön be, a tehenét pedig kösse hátra.
A mercis elindul úgy 40 km/h sebességgel, hátrapillant a tehénre, mely csak bandukol a kocsi után.
A mercis most már 120km/h-ás sebességgel halad.
Hátrapillant és megdöbbenve észleli, hogy a tehén kocog, míg a kocsi 120-al halad.
Felidegeskedik erre a mercis és maximális gázzal vagy 200-al kezd repeszteni. Visszapillant és látja, hogy a tehén lógatja a nyelvét. Mondja is a székely bácsinak, hogy lóg a tehén nyelve!
– Jaja, a tehenem mindig így jelez, amikor előzni akar!

A halál semmi a halálfélelemhez képest.

Annak, aki azt gondolja, hogy ura az életének, nincs ínyére, ha megingatják a bizonyosságában.

Akiben van bátorság magába zárni a fájdalmát, jobban felvérteződik ellene, mint aki panaszkodik.

Csak akkor van értelme a tudásnak, ha az nyilvánosságra kerülhet.

a házi készítésű ételekért.