Női keresztnevek eredete és jelentése

All | A B C D É F G H I J K L M N O P R S T U V X Z
ABÉLIA
latin eredetű; jelentése: tölcséres virágú díszcserje.


ABIGÉL
héber eredetű; jelentése: az apa öröme.

ADA
héber eredetű; jelentése: felékesített, szép.

ADALBERTA
germán eredetű; jelentése: nemes fény.

ADÉL
 - német-francia eredetű; jelentése: nemes.

ADELAIDA
német-francia-angol eredetű; jelentése: nemes.

ADELINA
német-latin eredetű; jelentése: nemes.

ADELINDA
német-latin eredetű; jelentése: nemes kígyó, nemes pajzs.

ADINA
az Ada német továbbképzése.

ADRIÁNA
latin eredetű; jelentése: hadriai.

ADRIENN
latin-francia eredetű; jelentése: hadriai.

AGÁTA
görög eredetű; jelentése: a jó.

AGNELLA
latin eredetű; jelentése: bárányka.

ÁGNES
görög eredetű; jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szűzies, tartózkodó.

AGNÉTA
 - az Ágnes kicsinyített formájából.

ÁGOSTA
az Auguszta régi magyar formája.

ÁGOTA
az Agáta régi magyar formája.

AIDA
Verdi Aida című operája nyomán.

AJÁNDÉK
magyar eredetű; jelentése: Isten örömet szerző ajándéka.

AJNA
finn eredetű; jelentése: szépség, báj, kedvesség.

AJNÁCSKA
magyar eredetű; jelentése: Ajnácskő (régebben Hajnácskő) nevű Gömör megyei vár.

ALBERTA
német eredetű; jelentése: nemes, fényes.

ALBERTINA
német eredetű; jelentése: ragyogó, fényes.

ALDA
germán-olasz eredetű; jelentése: nemes.

ÁLDÁSKA
magyar eredetű; jelentése: áldás.

ALÉNA
a Magdaléna önállósult rövidítése.

ALETTA
német-olasz eredetű; jelentése: nemes.

ALEXA
az Alexandra név rövidítése

ALEXANDRA
görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész, az embereket oltalmazó.

ALFONZA
germán eredetű; jelentése: nemes, készséges.

ALFONZINA
germán eredetű; jelentése: nemes, készséges.

ALFRÉDA
germán eredetű; jelentése: tündér, tanács.

ALICIA
francia-spanyol eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ALIDA
német eredetű; jelentése: nemes.

ALINA
az Adelina összevont alakváltozata.

ALINDA
az Adelinda összevont alakváltozata.

ALINKA
az Alina önállósult becézője.

ALIZ
héber-germán-francia-angol eredetű; jelentése: nemes, harcos, bölcs.

ALMA
1. - germán eredetű; jelentése: erőfeszítés a harcban + védelem; 2. - latin eredetű; jelentése: tápláló, felfrissítő; 3. - angol eredetű; jelentése: az almai csata nyomán.

ALOJZIA
német eredetű; jelentése: egész + bölcs.

ALVINA
germán eredetű; jelentése: nemes barát.

AMÁBEL
latin-angol eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

AMADEA
latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent!

AMADIL
spanyol eredetű; jelentése: kedves, szeretett.

AMÁLIA
germán eredetű; jelentése: az Amálok (gót királyi család) + védelem.

AMANDA
latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

AMARANTA
görög eredetű; jelentése: hervadhatatlan.

AMARILLA
görög-latin eredetű; jelentése: fényes.

AMARILLISZ
görög eredetű; jelentése: fényes.

AMÁTA
latin eredetű; jelentése: kedves, szeretett.

AMÁZIA
latin eredetű; jelentése: kedves.

AMBRÓZIA
görög eredetű; jelentése: halhatatlan

AMÉLIA
az Amália névből.

AMELITA
az Amélia kicsinyítőképzős származéka.

AMETISZT
görög-latin eredetű; jelentése: nem részeg, a részegséget megakadályozó szer.

AMINA
német-olasz eredetű; jelentése: védelem.

ANASZTÁZIA
görög eredetű; jelentése: a feltámadott.

ANDREA
görög-latin eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANETT
az Anna önállósult francia becézője.

ANETTA
az Anna olaszos-latinos kicsinyített formája.

ANGÉLA
görög-latin eredetű; jelentése: angyal, követ, hírnök.

ANGELIKA
latin eredetű; jelentése: angyali, angyalhoz hasonló.

ANGELINA
az Angéla kicsinyítő továbbképzése.

ANGYALKA
az Angéla, Angelika régi magyaros formája.

ANIKÓ
héber-székely eredetű; jelentése: bájos, kedves, Isten kegyelme.

ANITA
az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézőjéből.

ANNA
héber eredetű; jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj.

ANNABELLA
1. - az Anna és a Szibilla vegyülése;
2. - az Amábel skót módosulata.

ANNAMÁRIA
az Anna és a Mária nevek összekapcsolása.

ANTIGONÉ
görög eredetű; jelentése: nemzettsége által kiváló, kiemelkedő.

ANTONELLA
latin-olasz eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

ANTÓNIA
latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

ANTONIETTA
az Antónia olasz kicsinyítőképzős származéka.

ANZELMA
latin eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló.

APOLLÓNIA
görög-latin eredetű; jelentése: Apollónak szentelt.

ARABELLA
1. - spanyol eredetű; jelentése: kis arab nő; 2. - skót eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

ARANKA
magyar eredetű; jelentése: az arany szó kicsinyítőképzős származéka.

ARANY
magyar eredetű; jelentése: aranyos, aranyműves.

ARIADNÉ
görög eredetű; jelentése: nagyon tiszteletreméltó, szent.

ARIANNA
az Ariadné olasz formája.

ARIELLA
héber-latin-olasz eredetű; jelentése: Isten oroszlánja, Isten tűzhelye.

ARIKA
a török eredetű Réka alakváltozata.

ARMANDINA
 - az Armanda -ina képzős származéka.

ARNOLDA
latin eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

ARTEMISZ
görög eredetű; jelentése: friss, egészséges.

ÁRVÁCSKA
magyar eredetű; jelentése: a virág neve.

ASZPÁZIA
görög eredetű; jelentése: kedvelt.

ASZTRID
ósvéd eredetű; jelentése: akit az istenek jóindulata elvarázsolt.

ATALA
az Atália név alakváltozata.

ATALANTA
görög eredetű; jelentése: mondabeli vadásznő nevéből.

ATÁLIA
héber eredetű; jelentése: Isten fenséges.

ATANÁZIA
görög-latin eredetű; jelentése: halhatatlan.

AUGUSZTA
latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

AUGUSZTINA
latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

AURA
latin-angol eredetű; jelentése: aranyos.

AURÉLIA
latin eredetű; jelentése: aranyos.

AURÓRA
görög eredetű; jelentése: hajnalpír, hajnal, hajnalhasadás.

AVARKA
magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

AZÁLEA
latin-magyar eredetű; jelentése: a virág neve.

BABETT
héber-görög-német-francia eredetű; jelentése: idegen, külföldi.

BARBARA
görög eredetű; jelentése: idegen, külföldi nő.

BÁRSONYKA
magyar eredetű; jelentése: bársony

BEA
a Beáta és a Beatrix nevek rövidüléséből.

BEÁTA
latin eredetű; jelentése: boldog.

BEATRIX
latin eredetű; jelentése: boldogságot hozó

BEGÓNIA
magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

BÉKE
magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BELINDA
germán eredetű; jelentése: kígyó (mint a rejtett tudás jelképe).

BELLA
olasz-spanyol eredetű; jelentése: szép.

BENÁTA
a Benedikta név becézőjéből.

BENEDETTA
a Benedikta olasz eredetű változata.

BENEDIKTA
latin eredetű; jelentése: áldott.

BENIGNA
latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.

BENJAMINA
héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.

BERENIKÉ
görög-makedón eredetű; jelentése: győzelmet, diadalt hozó.

BERILL
óind-angol eredetű; jelentése: tengerzöld színű indiai drágakő.

BERNADETT
germán-francia eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

BERNARDA
germán-latin eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

BERTA
német eredetű; jelentése: Perchta istennő nevéből.

BERTOLDA
germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.

BETTA
a Babett, Berta és Erzsébet neveknek becézőjéből alakult.

BETTINA
a Betta név nőiesítő képzővel való továbbképzése.

BIANKA
a Blanka név olasz formájából.

BIBIÁNA
a Viviána név alakváltozata.

BÍBORKA
magyar eredetű; jelentése: bíbor

BLANDINA
latin eredetű; jelentése: hízelgő, kedves, barátságos, szíves, nyájas.

BLANKA
középlatin-spanyol eredetű; jelentése: fényes, ragyogó, tiszta.

BOGÁRKA
magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BOGÁTA
szláv-magyar-latin eredetű; jelentése: gazdag

BOGLÁRKA
magyar eredetű; jelentése: fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos, gomb alakú ékítmény.

BOLDA
magyar eredetű; jelentése: boldog.

BONAVENTÚRA
latin eredetű; jelentése: jó jövendő.

BORBÁLA
a Barbara magyaros módosulata.

BORISKA
a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult.

BORÓKA
a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult.

BORSIKA
magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

BRIGITTA
óír eredetű; jelentése: erős, erényes.

CECÍLIA
latin eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó.

CELERINA
latin eredetű; jelentése: gyors, sebes, serény.

CELESZTA
a Celesztina név alakváltozata.

CELESZTINA
latin eredetű; jelentése: az égnek, Istennek szentelt.

CÉLIA
a Cecília, Marcella és Sejla nevek önállósult indoeurópai becézőjéből.

CELINA
a Marcellina és a Szelina nevek egybeesése.

CEZARINA
latin eredetű; jelentése: hosszú, dús hajú.

CICELLE
a Cecília régi magyaros alakváltozata.

CIKLÁMEN
magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

CINNIA
magyar eredetű; jelentése: a virág maga (rézvirág).

CINTIA
görög eredetű; jelentése: Artemisz istennő mellékneve.

CIPRIÁNA
latin eredetű; jelentése: ciprusi.

CSENDIKE
magyar eredetű; jelentése: csendes

CSENGE
magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSEPERKE
magyar eredetű; jelentése: csiperke.

CSILLA
Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: káka; nád hajtása; gyékénybél.

CSILLAG
magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

CSINSZKA
Ady Endre játékos névalkotása (csacsi-csacsinszka);

DÁLIA
Andreas Dahl svéd botanikus nevéből; jelentése: a virág maga.

DALIDA
Dalida olasz származású, francia énekesnő művésznevéből.

DALMA
Vörösmarty Mihály névalkotása a dal szóból.

DANIELLA
héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.

DARINKA
szláv-magyar eredetű; jelentése: ajándékocska.

DEA
latin eredetű; jelentése: Istentől adott, istennő.

DEBÓRA
héber eredetű; jelentése: méh.

DÉLIA
görög eredetű; jelentése: Artemis istennő mellékneve, aki Délosz szigetén született.

DÉLIBÁB
magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

DELILA
héber eredetű; jelentése: epedő, sóvárgó, finom, érzékeny.

DELINKE
magyar eredetű; jelentése: szép termetű, deli, nimfa.

DEMETRIA
görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.

DEZDEMÓNA
Verdi Otelló című operája nyomán (Otelló feleségének neve).

DÉZI
angol eredetű; jelentése: százszorszép.

DEZIDERÁTA
görög-latin eredetű; jelentése: kívánt, óhajtott (gyermek).

DIÁNA
római eredetű; jelentése: ragyogó.

DINA
héber eredetű; jelentése: ítélet.

DITTA
az Edit és Judit önállósult becézője.

DOLLI
angol eredetű; a Dorottya, Dóra önállósult becézője.

DOMINIKA
latin eredetű; jelentése: az Úrhoz, Istenhez tartozó; vasárnap született.

DOMITILLA
latin-olasz eredetű; jelentése: a Domitius nemzetséghez tartozó; legyőző, meghódító.

DONÁTA
latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.

DONATELLA
latin-olasz eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.

DÖNÍZ
görög-francia eredetű; jelentése: Dionűszosz Istennek ajánlott.

DÓRA
a Dorottya önállósult becézője.

DORINA
a Dorottya névnek csonkított és kicsinyítőképzős formája.

DORISZ
1. - a Dorottya, Dóra önállósult angol becézője.  2. - görög eredetű; jelentése: lándzsa.

DOROTTYA
görög eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

DULCINEA
Cervantes Saavedra spanyol író Don Quijote regénye nyomán. jelentése: édes.

ÉDA
germán eredetű; jelentése: nemesi származású; birtok, javak, szerencse, boldogság.

EDDA
az Éda név alakváltozata.

EDINA
1. - germán eredetű; jelentése: Hedin városából való; 2. - germán eredetű; jelentése: állatbőr, bunda; 3. - az Éda név továbbképzése; 4. - az Edna név módosulata.

EDIT
germán eredetű; jelentése: öröklött birtok, örökség, birtok, vagyon + harc; gazdag + harc.

EDNA
ószövetségi eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ÉDUA
kun eredetű; jelentése: a hold fölkel.

EDVARDA
germán-latin eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.

EDVINA
germán-latin eredetű; jelentése: az örökös barátja.

EGBERTA
germán-latin eredetű; jelentése: kard + híres, fényes.

ELEKTRA
görög eredetű; jelentése: arany-ezüst ötvözet; borostyánkő.

ELEONÓRA
arab eredetű; jelentése: Isten az én világosságom.

ÉLETKE
magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

ELIÁNA
francia-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem.

ELINA
a Heléna spanyol-olasz formájából.

ELIZ
az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.

ELIZA
az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.

ELLA
1. - az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna női nevek önállósult becézője; 2. - az -ella végű magyar női nevek önállósult becézője.

ELLINA
szláv eredetű; jelentése: hellén, görög.

ELMA
az Alma név alakváltozata.

ELMIRA
spanyol eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt, hercegnő.

ELVIRA
1. - nyugati gót eredetű; jelentése: akit az ereklye megvéd; 2. - az Elmira alakváltozata.

ELZA
az Erzsébet (Elisabeth) német rövidülése.

EMANUÉLA
héber-latin eredetű; jelentése: velünk az Isten.

EMERENCIA
latin eredetű; jelentése: érdemekben gazdag.

EMERITA
latin eredetű; jelentése: érdemes.

EMESE
magyar eredetű; jelentése: anyácska.

EMÍLIA
latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.

EMILIÁNA
latin eredetű; jelentése: az Aemelius nemzetségből való.

EMMA
a germán Erm-, Irm- kezdetű női nevek önállósult becézője.

EMŐKE
magyar eredetű; jelentése: anyatejjel táplált újszülött, bébi.

ENCIÁNA
latin német-magyar eredetű; jelentése: tárnics virág.

ENID
kelta-walesi-angol eredetű; jelentése: élet, lélek.

ENIKŐ
Vörösmarty Mihály alkotása. jelentése: ünő, szarvastehén.

ENNA
fríz eredetű; jelentése: kard.

EPERKE
magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

ERIKA
germán-latin eredetű; jelentése: nagyrabecsült.

ERINA
az Irén szláv alakváltozata.

ERMELINDA
germán eredetű; jelentése: hermion néptörzshöz tartozó; hársfa, hársfából készült pajzs.

ERNA
ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott, különösen a harcban.

ERNELLA
az Erna olasz kicsinyítőképzős származéka.

ERNESZTA
német-latin eredetű; jelentése: komoly, határozott.

ERNESZTINA

ERVINA
germán-latin eredetű; jelentése: a hadsereg barátja, vadkan erejű jó barát.

ERZSÉBET
héber eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem.

ESTILLA
Vörösmarty Mihály névalkotása.

ESZMERALDA
szemita-görög-spanyol eredetű; jelentése: ragyogó, csillogó, smaragd.

ESZTELLA
a Stella spanyol változata.

ESZTER
1. - héber eredetű; jelentése: mirtusz;  2. - perzsa eredetű; jelentése: csillag, bájos fiatal lány

ETA
az Etelka rövidített és -a kicsinyítő képzővel ellátott származéka.

ETEL
1. - az Etelka önállósult becézője; 2. - angol eredetű; jelentése: nemesi származású.

ETELKA
Dugonics András alkotta az Etele férfinévből.

EUDOXIA
görög eredetű; jelentése: jó hírnévnek örvendő, tisztelt, megbecsült.

EUFÉMIA
görög eredetű; jelentése: a jót emlegető, szerencsét kívánó, jó hírnévnek örvendő.

EUFROZINA
görög-latin eredetű; jelentése: vidám.

EUGÉNIA
görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.

EULÁLIA
görög-latin eredetű; jelentése: jól, szépen, ékesen beszélő.

ÉVA
héber eredetű; jelentése: élet, életet adó.

EVELIN
1. - az Éva francia (Eveline) és angol (Evelyn) továbbképzése; 2. - kelta-skót eredetű; jelentése: kellemes, kedves, tetszetős, jókedvű.

EVELINA
az Éva továbbképzett származéka.

EVETKE
magyar eredetű; jelentése: mókus.

FABIÁNA
latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó.

FANNI
1. - a Franciska (Frances) becézője; 2. - a Stefánia (Stephanie) becézője.

FATIMA
1. - arab eredetű; jelentése: (ismeretlen) Mohamed legfiatalabb leányának neve; 2. - portugál eredetű; jelentése: egy portugál község neve.

FATIME
a Fatima alakváltozata.

FAUSZTINA
latin eredetű; jelentése: szerencsés.

FEDÓRA
görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

FÉDRA
latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

FEHÉRKE
magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

FELÍCIA
latin eredetű; jelentése: boldog

FELICIÁNA
latin eredetű; jelentése: boldog.

FERNANDA
germán-spanyol-latin eredetű; jelentése: béke + merész.

FIAMETTA
olasz eredetű; jelentése: lángocska.

FILIPPA
görög-latin eredetű; jelentése: lókedvelő.

FILOMÉLA
görög eredetű; jelentése: az éneklést kedvelő, dalos kedvű.

FILOMÉNA
a Filoméla olasz változata.

FILOTEA
görög eredetű; jelentése: az Istent szerető nő.

FIORELLA
olasz eredetű; jelentése: virágocska.

FLÁVIA
latin eredetű; jelentése: a Flavius nemzetséghez tartozó.

FLÓRA
latin eredetű; jelentése: virág.

FLORENCIA
latin eredetű; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitűnő.

FLORENTINA
latin eredetű; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitűnő.

FLORINA
latin eredetű; jelentése: tekintélyes, hatalmas; virágzó, virágos.

FORTUNA
olasz eredetű; jelentése: a szerencse istennője.

FRANCISKA
latin eredetű; jelentése: francia.

FRIDA
német eredetű; jelentése: béke, védelem, körülkerített terület.

FRIDERIKA
német eredetű; jelentése: béke + hatalom.

FRUZSINA
görög-magyar eredetű; jelentése: vidám.

FULVIA
latin eredetű; jelentése: sárga, sötétszőke.

FÜRTIKE
magyar eredetű; jelentése: fürtvirág.

FÜZIKE
magyar eredetű; jelentése: növénynév.

GABRIELLA
héber-latin eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

GAJÁNA
orosz eredetű; jelentése: föld.

GALAMB
magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

GALATEA
görög eredetű; jelentése: tejfehér bőrű nő.

GALINA
görög-orosz eredetű; jelentése: nyugalom, csend, béke.

GARDÉNIA
latin eredetű; jelentése: a növény maga.

GEMELLA
latin eredetű; jelentése: leánygyermek az ikrek között.

GEMMA
latin eredetű; jelentése: bimbó, egy szem gyümölcs, drágakő, gyöngy, pávaszem.

GÉNIA
görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való.

GENOVÉVA
germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).

GEORGINA
görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó; dália, györgyike.

GERDA
1. - germán eredetű; jelentése: ág, vessző; 2. - germán eredetű; jelentése: dárda + bekerített hely; vessző, varázsvessző.

GERLE
magyar eredetű; jelentése: galamb.

GERTRÚD
germán eredetű; jelentése: a dárdák varázslónője.

GILBERTA
német eredetű; jelentése: híres a Giesel-ek (a szabad nemesek) fiai között.

GILDA
görög-latin eredetű; jelentése: pajzshordozó;

GINA
1. - a Georgina becéző rövidülése; 2. - a Regina becéző rövidülése.

GITTA
óír-német eredetű; jelentése: erős, erélyes.

GIZELLA
1. - germán eredetű; jelentése: női túsz, női kezes. 2. - a Gisel-, Geisel- kezdetű germán női nevek önállósult rövidülése.

GLÓRIA
latin eredetű; jelentése: dicsőség.

GRÁCIA
latin eredetű; jelentése: szeretetreméltóság, kegy.

GRÉTA
a Margaréta, Margit önállósult becézője.

GRIZELDA
germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).

GRIZELDISZ
a Grizelda alakváltozata.

GUNDA
a Kunigunda német rövidüléséből.

GYÖNGYI
a Gyöngyvér becézett formája.

GYÖNGYVÉR
Arany János névalkotása; jelentése: gyöngytestvér.

GYÖNGYVIRÁG
magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

GYOPÁRKA
magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

GYÖRGYI
a Georgina női név magyarosítása.

HÁGÁR
héber eredetű; jelentése: bujdosó, menekült, idegen.

HAJNA
Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: hajnal.

HAJNALKA
a Hajna kicsinyítőképzős formája.

HANGA
magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

HANNA
1. - a Johanna rövidült formája; 2. - az Anna eredeti formájának felújítása.

HARMATKA
magyar eredetű; jelentése: harmat.

HAVASKA
magyar eredetű; jelentése: tavaszi virág.

HEDDA
a Hedvig germán rövidítése.

HEDVIG
német eredetű; jelentése: harc.

HÉLA
a Heléna név rövidüléséből.

HELÉN
a Heléna angol és francia formájából.

HELÉNA
görög eredetű; jelentése: vitás. (talán: nap, hold.)

HELGA
germán eredetű; jelentése: egészséges, boldog.

HELKA
magyar eredetű; jelentése: egy balatoni rege tündérneve.

HELLA
a Helga alakváltozata és a Heléna német rövidülése.

HENRIETT
francia eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

HENRIETTA
francia eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

HÉRA
görög eredetű; jelentése: megőrző, megóvó, védelmező.

HERMINA
német eredetű; jelentése: hadi nő.

HERTA
1. - Nerthus germán istenség nevének téves olvasatából. 2. - a Her- és -Hert- kezdetű német nevek becézőjéből önállósult. jelentése: merész, bátor.

HILÁRIA
latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.

HILDA
német eredetű; jelentése: harc, harcosnő.

HÓFEHÉRKE
magyar eredetű; jelentése: a Grimm testvérek meséje nyomán.

HOLDA
német eredetű; jelentése: kedves, jóindulatú, készséges.

HONÓRIA
latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.

HORÁCIA
latin eredetű; jelentése: ifjú, virágzó.

HORTENZIA
latin eredetű; jelentése: kerti virág.

HÓVIRÁG
magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

HUBERTA
német-latin eredetű; jelentése: szelleme által kiváló.

IBOLYA
magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

IDA
germán eredetű; jelentése: tevékeny, serény.

IDUNA
germán eredetű; jelentése: az örök ifjúság istennőjének nevéből.

IFIGÉNIA
görög eredetű; jelentése: a hitregebeli mükénei királylány nevéből.

IGNÁCIA
latin eredetű; jelentése: tűz.

ILA
az Ilona rövidített, -a kicsinyítőképzős formája.

ILDIKÓ
germán eredetű; jelentése: harcos.

ILKA
az Ilona rövidített, -ka kicsinyítőképzős formája.

ILMA
Vörösmarty Mihály névalkotása az Ilona és a Vilma nevekből.

ILONA
a Heléna régi magyarosodott alakváltozata.

IMELDA
vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).

IMOLA
ismeretlen eredetű; jelentése: mocsár, hínár, vizes terület.

INDIRA
indiai eredetű; jelentése: Indira Ghandi nevéből.

INEZ
az Ágnes spanyol formája.

INGE
germán eredetű; jelentése: Ingwio istenség + védelem.

INGRID
germán eredetű; jelentése: Ingwio isten által oltalmazott lovasnő.

IRÉN
görög eredetű; jelentése: béke.

IRINA
az Irén szláv alakváltozata.

IRINGÓ
magyar eredetű; jelentése: a növény maga.

ÍRISZ
görög eredetű; jelentése: szivárvány, nőszirom.

IRMA
az Irm- kezdetű germán női nevek önállósult becézője.

ITALA
olasz eredetű; jelentése: Itália tartományból való nő.

IVÁNA
az Iván férfinév nőiesítése.

IVETT
francia eredetű; jelentése: júdeai.

IVETTA
az Ivett latinos formája.

IVONN
az Ivó férfinév francia női párja.

IZA
az Izabella, Izolda önállósult német becézője.

IZABELLA
az Elisabeth (Erzsébet) spanyol módosulata.

IZIDÓRA
görög eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka.

IZMÉNE
görög eredetű; jelentése: vágyakozást ébresztő, bájos, kecses, vonzó nő.

IZOLDA
kelta-német eredetű; jelentése: vas; tevékenykedni, rendelkezni.

JÁCINTA
görög eredetű; jelentése: a virág maga.

JAKOBINA
héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).

JANINA
a János férfinév német Jan formájának latinos nőiesítése.

JANKA
a János rövidített, becézett formája (eredetileg férfinévként volt használatos).

JARMILA
cseh eredetű; jelentése: tavasz + kedves.

JÁZMIN
magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

JELLA
a Gabriella önállósult német becézője.

JERNE
az Irén régebbi magyar változata.

JETTA
a Henriett önállósult német becézője.

JOHANNA
héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

JOLÁN
Dugonics András névalkotása. jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög).

JOZEFA
héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

JOZEFINA
héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

JÓZSA
a János és a József becézője a Jozefa és Jozefina nevek magyarítására.

JUDIT
héber eredetű; jelentése: Judeából származó nő.

JÚLIA
latin eredetű; jelentése: Juliusz nemzetségéhez tartozó.

JULIANNA
latin eredetű; jelentése: ragyogó; Jupiternek szentelt.

JULIETTA
a Júlia önállósult francia becézője.

JUSZTINA
latin eredetű; jelentése: igazságos.

JUTTA
a Judit német és dán alakváltozata.

KALLIOPÉ
görög eredetű; jelentése: szép szavú.

KALLISZTA
görög eredetű; jelentése: a legszebb.

KÁMEA
olasz-magyar eredetű; jelentése: domborúan vésett kő.

KAMÉLIA
olasz-újlatin-magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

KAMILLA
latin eredetű; jelentése: nemesi születésű.

KANDIDA
latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.

KARINA
1. - olasz eredetű; jelentése: csinos nő. 2. - a Katalin svéd formájának továbbképzése. 3. - a Katalin dán formájából.

KARMÉLA
a Kármen olasz változatából.

KARMELINA
a Karméla továbbképzése.

KÁRMEN
héber-spanyol eredetű; jelentése: kert.

KAROLA
latin-germán eredetű; jelentése: legény, fiú.

KAROLINA
a Karola továbbképzése.

KATA
a Katalin magyar rövidüléséből önállósult.

KATALIN
egyiptomi-görög-német-magyar eredetű; jelentése: korona; mindig tiszta.

KATINKA
a Katalin magyar becézőjéből önállósult.

KATÓ
a Katalin rövidült, kicsinyítőképzős formája.

KERUBINA
héber-latin-magyar eredetű; jelentése: angyalok.

KILIÁNA
kelta eredetű; jelentése: szerzetes.

KINCSŐ
Jókai Mór névalkotása; jelentése: számomra ő a kincs.

KINGA
a Kunigunda régi magyar becézőjéből önállósult.

KÍRA
görög-szláv eredetű; jelentése: úr, uralkodó.

KISANNA
az Anna erdélyi becézőjéből önállósult

KITTI
a Katalin angol becézőjéből önállósult.

KLÁRA
latin eredetű; jelentése: világos, fényes, ragyogó, híres, kitűnő, jeles.

KLARISSZA
a Klára latinos továbbképzése.

KLAUDETTA
a Klaudia olasz becézőjéből önállósult.

KLAUDIA
latin eredetű; jelentése: a Claudius nemzetség nőtagja.

KLEMENTINA
latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.

KLEOPÁTRA
görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége.

KLIÓ
görög eredetű; jelentése: hírnök.

KLOTILD
germán eredetű; jelentése: a dicsőségért harcoló nő.

KOLETTA
a Nikoletta rövidüléséből önállósult.

KOLOMBINA
latin-olasz eredetű; jelentése: hímgalamb.

KONKORDIA
latin eredetű; jelentése: egyetértés.

KONSTANCIA
latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

KONSTANTINA
latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

KORDÉLIA
latin-angol eredetű; jelentése: szívecském.

KORINNA
latin-angol-német eredetű; jelentése: szívecském.

KORNÉLIA
latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.

KOZIMA
görög-olasz-német eredetű; jelentése: szabályszerű, rendes.

KRISZTA
a Krisztina önállósult becézőjéből.

KRISZTINA
latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KRIZANTA
görög-latin eredetű; jelentése: margitvirág, aranyvirág, margaréta.

KUNIGUNDA
német-latin-magyar eredetű; jelentése: nemzetség + harc.

LADISZLA
szláv-latin eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.

LAMBERTA
német eredetű; jelentése: országszerte híres.

LARINA
szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

LAURA
latin eredetű; jelentése: babérfa, babérkoszorú.

LAVÍNIA
latin eredetű; jelentése: Lavinium városából való nő.

LEA
héber eredetű; jelentése: vadtehén, antilop.

LÉDA
görög eredetű; jelentése: a görög hitregebeli Lakedimón királyának felesége.

LEJLA
perzsa-angol eredetű; jelentése: sötét hajú.

LELLE
finnugor-magyar eredetű; jelentése: lélek, lélegzik; kürtös, kürtfúvó.

LÉNA
a Heléna, Magdaléna utótagjának önállósulása.

LENKE
a Lenchen (Helene és Magdalene német becézője) magyarító fordítása.

LEONA
görög-latin eredetű; jelentése: oroszlán.

LEONARDA
germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

LEONÓRA
az Elenonóra önállósult becézője.

LEONTINA
latin eredetű; jelentése: Leontini itáliai városból való férfi.

LEOPOLDINA
germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.

LETÍCIA
latin eredetű; jelentése: öröm, vidámság, szépség, kellem, báj.

LEVENDULA
magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

LIA
1. - a Lea alakváltozata; 2. - a Kornélia, Júlia önállósult becézője.

LIÁNA
a Julianna önállósult becézője.

LÍCIA
a Felícia önállósult becézője.

LÍDIA
görög eredetű; jelentése: az ókori Lídiából való nő.

LILI
a Lilian, Caroline, Elisabeth német és angol becézőjéből önállósult.

LILIÁNA
angol eredetű; jelentése: liliom.

LILLA
a Lídia és Lívia régi magyar becézőjéből önállósult.

LINA
a Karolina becézőjéből önállósult.

LINDA
német eredetű; jelentése: hársfából készült pajzs; kígyó.

LÍVIA
latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.

LIZA
az Elisabeth becézőjéből önállósult.

LIZANDRA
spártai eredetű; jelentése: híres spártai hadvezér nevéből.

LOLA
spanyol eredetű; jelentése: erős asszony.

LOLITA
a Lola spanyol becézőjéből.

LORETTA
a Laura és a Leonóra olasz továbbképzése.

LUCA
a Lúcia régi magyar formája.

LÚCIA
latin eredetű; jelentése: virradatkor, hajnalhasadáskor született.

LUDMILLA
szláv eredetű; jelentése: a nép körében kedvelt, közkedvelt, népszerű.

LUDOVIKA
germán-ófrancia-latin eredetű; jelentése: hírnév + háború.

LUJZA
a francia Louise magyarosított formája.

LUKRÉCIA
latin eredetű; jelentése: megnyerő, vonzó.

MABELLA
latin-angol-germán eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

MADLÉNA
a Magdolna latinosított formája.

MAGDA
a Magdaléna önállósult becézője.

MAGDALÉNA
arámi-héber eredetű; jelentése: torony, bástya; Magdala városából származó nő.

MAGDOLNA
a Magdaléna magyarosodott alakváltozata.

MAHÁLIA
héber eredetű; jelentése: gyengédség, szelídség.

MAJA
1. - a római Maja istennő nevéből; 2. - a Mária és Marianna német becézőjéből.

MALVIN
germán eredetű; jelentése: a jog barátja.

MÁLYVA
magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

MANDA
a Magdolna szláv (Mandalena) becézőjéből önállósult.

MANFRÉDA
német eredetű; jelentése: erélyes, férfias, védelmező.

MANNA
1. - a Mária magyar becézőjéből önállósult; 2. - a Hermanna fríz becézője.

MANON
a Mária francia becézőjéből önállósult.

MANUÉLA
az Emanuéla rövidülése.

MARA
a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája.

MARCELLA
latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője.

MARCELLINA
latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője.

MARGARÉTA
görög eredetű; jelentése: gyöngy.

MARGIT
a Margaréta régi magyaros formája.

MARGITA
a Margit régebbi magyar változata.

MARGÓ
a Margit rövidített, kicsinyítőképzős formája.

MÁRIA
héber-görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

MARIANN
latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó.

MARIANNA
latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó.

MARICA
a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája.

MARIETTA
a Mária olasz továbbképzése.

MARINA
1. - a Mária továbbképzése; 2. - latin eredetű; jelentése: tengeri, tengerből jövő, tengerhez tartozó, tengerész.

MARINELLA
a Marina olasz továbbképzése.

MARINETTA
a Marina olasz továbbképzése.

MARION
a Mária francia alakváltozata.

MARIÓRA
a Mária román kicsinyítőképzős formája.

MARITA
a Mária olasz becéző alakja.

MARLÉNE
1. - a Magdolna egyik holland formájából, a Marleene névből; 2. - a Maria és Helene nevek összevont alakja.

MÁRTA
héber eredetű; jelentése: úrnő.

MARTINA
latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.

MASA
a Mária orosz becézőjéből.

MATILD
német eredetű; jelentése: hatalom + harc.

MÁTKA
magyar eredetű; jelentése: a szó maga (jegyes).

MAURA
latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.

MAURÍCIA
latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.

MAXIMILLA
latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.

MEDÁRDA
latin-német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.

MÉDEA
görög eredetű; jelentése: bölcs asszony.

MELÁNIA
görög eredetű; jelentése: fekete, sötét.

MELINA
germán-latin eredetű; jelentése: erőfeszítés, védelem.

MELINDA
'D''Ussieux francia író névalkotása.'

MELIÓRA
latin-angol eredetű; jelentése: jobb, derekabb, ügyesebb.

MELITTA
görög eredetű; jelentése: méh, szorgalmas.

MERCÉDESZ
spanyol eredetű; jelentése: fogolykiváltó.

METELLA
-a Metta olasz továbbképzése.

METTA
a Matild holland formája.

MIA
a Mária több nyelvű rövidülése.

MIETTA
a Mária olasz becézőjéből önállósult.

MIHAÉLA
héber-germán eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.

MIKOLT
Kézai Simon névalkotása.

MILDA
1. - német eredetű; jelentése: szelíd, elnéző, jóakaratú; 2. - a Mild- kezdetű német női nevek önállósult becézője.

MILÉNA
a Maria és az Elena ill. a Maria és a Maddalena olasz összevonása.

MILETTA
a Miléna önállósult becézője.

MILICA
a Ludmilla, Miléna, Milina szláv becézőjéből önállósult.

MILLA
a Kamilla és a Ludmilla utótagjának önállósulása.

MIMÓZA
magyar eredetű; jelentése: a növény maga.

MINNA
a német Hermina és Vilhelmina önállósult becézője.

MÍRA
1. - latin eredetű; jelentése: csodálatos; 2. - a Mirabella becézőjének önállósulása.

MIRABELLA
latin eredetű; jelentése: csodálatos

MIRANDA
latin eredetű; jelentése: csodálatos.

MIRANDELLA
a Miranda olasz továbbképzése.

MIRANDOLA
a Miranda olasz továbbképzése.

MIRANDOLÍNA
a Mirandola olasz továbbképzése.

MIRELLA
a Míra olasz becéző továbbképzése.

MIRJAM
a Mária eredeti héber formája.

MIRTILL
görög-francia eredetű; jelentése: mirtuszfa, áfonya.

MODESZTA
latin eredetű; jelentése: szerény, szelíd, megfontolt, szemérmes, tisztességes.

MÓNIKA
1. - görög eredetű; jelentése: magányos, egyedül élő; 2. - latin eredetű; jelentése: intő, figyelmeztető, tanító; 3. - karthágói-pun eredetű; jelentése: istennő.

MORELLA
latin eredetű; jelentése: eper, szeder.

MURIEL
kelta-angol-normandiai eredetű; jelentése: ragyogó, mint a tenger.

NADIN
orosz eredetű; jelentése: remény, reménység.

NADINKA
a Nadin magyar és szláv kicsinyítőképzős formája.

NÁDJA
orosz eredetű; jelentése: remény, reménység.

NANDA
a Fernanda önállósult rövidülése.

NANETT
az Anna önállósult francia becézője.

NAÓMI
héber eredetű; jelentése: gyönyörűségem.

NAPSUGÁR
magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

NÁRCISZ
görög eredetű; jelentése: a virág maga.

NATÁLIA
latin eredetű; jelentése: Jézus születésnapja.

NATASA
a Natália orosz becézőjéből önállósult.

NAUZIKA
görög eredetű; jelentése: híres hajós.

NEDDA
olasz eredetű; jelentése: tisztázatlan.

NEFELEJCS
magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

NELLI
az Eleonóra, Heléna, Kornélia angol becézőjéből önállósult.

NERINA
görög eredetű; jelentése: nedves, vizes.

NESZTA
az Anasztázia magyar becézőjéből önállósult.

NETTA
a -netta, -nette és -neta végű női nevek önállósult becézője.

NIKÉ
görög eredetű; jelentése: győzelem.

NIKODÉMIA
görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője.

NIKOLA
görög-német eredetű; jelentése: győzelem + nép.

NIKOLETT
a Nikola olasz kicsinyítő továbbképzése.

NIKOLETTA
a Nikola olasz kicsinyítő továbbképzése.

NILLA
a -nilla végű női nevek olasz becézője.

NINA
több női név (pl.: Anna, Johanna, Antonina, stb.) rövidült becéző formája.

NINETTA
a Nina olasz kicsinyítő továbbképzése.

NOÉMI
héber eredetű; jelentése: gyönyörűségem.

NÓRA
az Eleonóra és a Honóra rövidülése.

NORBERTA
német eredetű; jelentése: északi fény.

NORINA
a Nóra olasz becéző továbbképzése.

NORMA
latin-angol eredetű; jelentése: zsinórmérték, irányvonal, vezérfonal.

NYESTE
magyar eredetű; jelentése: nyest.

ODETT
a német Oda, Uta, Ute, nevek francia kicsinyítőképzős formája.

ODÍLIA
német-latin eredetű; jelentése: gazdag.

OFÉLIA
görög eredetű; jelentése: segítség, segély, nyereség.

OKTÁVIA
latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek).

OLGA
a Helga orosz formájából.

OLIMPIA
görög eredetű; jelentése: égi, mennyei, isteni.

OLINDA
német eredetű; jelentése: birtok + harc; birtok + varázsvessző.

OLÍVIA
latin eredetű; jelentése: olajfa.

ORÁLIA
latin-olasz-spanyol eredetű; jelentése: partvidéki.

ORCHIDEA
magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

ORGONA
magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

ORIÁNA
latin eredetű; jelentése: Uria városából való.

ÖRSI
magyar eredetű; jelentése: hős.

ORSIKA
az Orsolya rövidített és kicsinyítőképzős származéka.

ORSOLYA
1. - latin eredetű; jelentése: kis medve; 2. ófelnémet-latin eredetű; jelentése: ló, paripa.

ŐSZIKE
magyar eredetű; jelentése: őszi kikirics.

OSZVALDA
német eredetű; jelentése: istenség + hatalom.

OTÍLIA
német eredetű; jelentése: öröklött vagyon.

OXÁNA
a Xénia orosz formájából.

ŐZIKE
magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

PÁLMA
magyar eredetű; jelentése: a növény maga.

PALÓMA
spanyol eredetű; jelentése: galamb.

PAMÉLA
görög eredetű; jelentése: mézzel tele.

PAMÍNA
Varázsfuvola (Mozart) női főszereplőjének neve.

PANNA
az Anna becézőjéből önállósult.

PASZTORELLA
újlatin eredetű; jelentése: pásztorlányka.

PATRÍCIA
latin eredetű; jelentése: rómainak született nemes.

PAULA
latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű.

PAULINA
a Paula továbbképzése.

PELÁGIA
görög-latin eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó.

PÉNELOPÉ
görög eredetű; jelentése: szövetet felfejtő.

PEÓNIA
latin-magyar eredetű; jelentése: bazsarózsa.

PERPÉTUA
latin eredetű; jelentése: állhatatos.

PETRA
1. - héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla. 2. - a Petronella önállósult becézője.

PETRONELLA
latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla.

PETRÓNIA
latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla.

PETÚNIA
indián-magyar eredetű; jelentése: dohány; tölcsérke.

PINTYŐKE
magyar eredetű; jelentése: az énekesmadár.

PIROSKA
latin-magyar eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó.

POLETT
a Paula francia becéző továbbképzése.

PÓLIKA
a Polixéna, Apollónia és a Paula magyar becézője.

PRISZCILLA
latin eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletreméltó.

RAFAELLA
héber eredetű; jelentése: Isten meggyógyít.

RÁHEL
héber eredetű; jelentése: bárány.

RAJMUNDA
germán eredetű; jelentése: okos védő.

RAMÓNA
germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező.

REBEKA
héber eredetű; jelentése: megkötöző, megigéző, megbabonázó; vagy: jól táplált.

REGINA
1. - latin eredetű; jelentése: királynő; 2. - a Rein- kezdetű német nevek önállósult becézője.

RÉKA
török-hun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

RELINDA
német eredetű; jelentése: sereg + hársfából készült pajzs.

RELLA
az Aurélia önállósul magyar becézője.

REMÉNYKE
orosz-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

RENÁTA
latin eredetű; jelentése: újjászületett.

RÉTA
a Margaréta utótagjának önállósulása.

REZEDA
magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

RIA
a Mária önállósult becézője.

RIKARDA
német-spanyol eredetű; jelentése: erős fejedelem.

RITA
a Margaréta (Margherita) olasz becézőjéből.

RIZA
a Terézia magyar becézőjéből.

ROBERTA
német eredetű; jelentése: fényes hírnév.

ROBERTINA
német eredetű; jelentése: fényes hírnév.

RODELINDA
német eredetű; jelentése: dicsőség + hársfából készült pajzs.

ROMÁNA
latin eredetű; jelentése: római.

ROXÁNA
perzsa-görög eredetű; jelentése: (ismeretlen).

RÓZA
latin eredetű; jelentése: rózsa.

ROZÁLIA
a Róza olaszos továbbképzése.

ROZALINDA
német eredetű; jelentése: paripa + hársfából készült pajzs.

ROZAMUNDA
német eredetű; jelentése: paripa + védelem, oltalom.

ROZANNA
a Rosa és az Anna olasz összevonása.

ROZINA
a Róza -ina képzős származéka.

ROZITA
a Rosa spanyol becézőjéből önállósult.

ROZMARIN
magyar eredetű; jelentése: rozmaring.

RÓZSA
magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

ROZVITA
német eredetű; jelentése: erejéről híres.

RUBINA
latin eredetű; jelentése: a drágakő maga.

RUDOLFINA
német eredetű; jelentése: dicső farkas.

RUFINA
latin eredetű; jelentése: vörös.

RUSZALKA
a Rozália szláv becézőjéből önállósult.

RUSZLÁNA
török-tatár-orosz eredetű; jelentése: oroszlán.

SÁBA
héber eredetű; jelentése: megtérített.

SAMUELLA
héber-latin eredetű; jelentése: Isten meghallgatott.

SÁRA
héber eredetű; jelentése: hercegnő, uralkodónő.

SAROLT
török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét.

SAROLTA
1. - török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét; 2. - a Charlotte név magyarosítása.

SEHEREZÁDÉ
az Ezeregyéjszaka meséi című arab mesegyűjtemény főhősnőjének nevéből.

SEJLA
a Cecília angol formájának (Sheila) önállósult becézője.

SKOLASZTIKA
latin eredetű; jelentése: az iskolához tartozó, tanító, tanuló.

STEFÁNIA
latin eredetű; jelentése: virágkoszorú.

STELLA
latin eredetű; jelentése: csillag.

SUDÁRKA
magyar eredetű; jelentése: sudár.

SUGÁRKA
magyar eredetű; jelentése: sugár.

SZABINA
latin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó.

SZALÓME
héber eredetű; jelentése: Sion békéje.

SZALVIA
latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép.

SZAMANTA
héber eredetű; jelentése: Isten neve, Isten meghallgatott.

SZANDRA
az Alexandra olasz becézőjéből.

SZAVÉTA
az Erzsébet román becézőjéből.

SZEDERKE
magyar eredetű; jelentése: szeder.

SZELLŐKE
magyar eredetű; jelentése: szellő.

SZEMIRÁMISZ
arab-görög eredetű; jelentése: Asszíria királynőjének nevéből.

SZEMŐKE
magyar eredetű; jelentése: szemecske, apróság, kicsike; nagy szemű, szép szemű.

SZENDIKE
magyar eredetű; jelentése: szende.

SZENDILE
magyar eredetű; jelentése: szende.

SZÉNIA
a Xénia alakváltozata.

SZERAFINA
héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes.

SZERÉNA
latin eredetű; jelentése: derűs, vidám.

SZIBILLA
Apollón isten papnőinek nevéből.

SZIDÓNIA
föníciai eredetű; jelentése: Szidón városából való nő.

SZILÁRDA
latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

SZILVÁNA
latin eredetű; jelentése: erdő.

SZILVIA
latin eredetű; jelentése: erdő.

SZIMÓNA
héber eredetű; jelentése: meghallgattatás.

SZIMONETTA
a Simon olasz kicsinyítőképzős női párja.

SZIRÉN
görög eredetű; jelentése: halfarkú női alak.

SZIRONKA
magyar eredetű; jelentése: szirom.

SZÓFIA
görög eredetű; jelentése: ügyesség.

SZOFRÓNIA
görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.

SZONJA
a Zsófia orosz becézőjének németes formája.

SZONÓRA
latin eredetű; jelentése: csengő hangú.

SZÖRÉNKE
a Szörény férfinév női párja.

SZORINA
francia-román eredetű; jelentése: vörös hajú.

SZTELLA
latin eredetű; jelentése: csillag.

SZULAMIT
héber eredetű; jelentése: az Énekek énekének nőalakjának nevéből.

SZULTÁNA
török eredetű; jelentése: fejedelem.

SZVETLÁNA
orosz eredetű; jelentése: virág.

TÁBITA
arameus eredetű; jelentése: őz, gazella.

TÁLIA
görög eredetű; jelentése: a színjátszás istennőjének nevéből.

TAMARA
héber eredetű; jelentése: datolyapálma.

TANÁZIA
az Atanázia önállósult becézője.

TÁNYA
orosz eredetű; jelentése: bálkirálynő.

TARZÍCIA
görög-latin eredetű; jelentése: bátor.

TATJÁNA
latin-orosz-német-magyar eredetű; jelentése: Tatius családjához tartozó.

TAVASZKA
magyar eredetű; jelentése: tavasz.

TEA
a Dorothea (Dorottya) önállósult német becézője.

TEKLA
görög eredetű; jelentése: Isten dicsősége.

TELMA
angol eredetű; jelentése: ápoló, óvó, vigyázó.

TÉMISZ
görög eredetű; jelentése: használati mód, természetes jog, rendelet, rendelkezés.

TÉNIA
az Antónia rövidült változata.

TEODOLINDA
német eredetű; jelentése: nép + kígyó (mint a titkos tudás jelképe); hársfából készült pajzs.

TEODÓRA
görög-német eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

TEODÓZIA
görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

TEOFÁNIA
görög eredetű; jelentése: Isten megmutatkozott.

TEOFILA
görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje, Istent kedvelő.

TEÓNIA
görög eredetű; jelentése: Istenhez tartozó.

TERCIA
latin eredetű; jelentése: leánynak született harmadik gyermek.

TERÉZ
görög eredetű; jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret; vadászni.

TERÉZIA
a Teréz latinos továbbképzése.

TESSZA
az angol Theresa önállósult becézője.

TÉTISZ
görög eredetű; jelentése: a tengeristen egyik leányának nevéből.

TICIÁNA
latin eredetű; jelentése: Titus családjához tartozó.

TILDA
a Matild és a Klotild német becézője.

TILLA
a Matild és az Otília német önállósult rövidülése.

TÍMEA
görög-magyar eredetű; jelentése: jó + tisztelet.

TIMÓTEA
görög-latin eredetű; jelentése: Isten becsülője.

TINA
a -tina, -tine végű női nevek önállósult német becézője.

TÍRIA
görög eredetű; jelentése: Thyros szigetéről való nő.

TITÁNIA
görög eredetű; jelentése: hitregebeli név.

TITANILLA
a Titánia latin kicsinyítőképzős származéka.

TÓBIA
héber eredetű; jelentése: Jahve jó.

TOSZKA
olasz eredetű; jelentése: toszkánai nő.

TULIPÁN
perzsa-oszmán-török-olasz-német-magyar eredetű; jelentése: a virág neve.

TÜNDE
Vörösmarty Mihály névalkotása a tündér szóból.

ÜDVÖSKE
magyar eredetű; jelentése: üdvös.

ULJÁNA
a Julianna orosz formájából.

ULLA
a német Ulrike és az Ursula önállósult becézője.

ULRIKA
német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó.

URÁNIA
görög eredetű; jelentése: égi.

URBÁNA
latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias.

URZULINA
az Ursula (Orsolya) latin képzős származéka.

VALENTINA
latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

VALÉRIA
latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

VANDA
1. - lengyel eredetű; jelentése: vend nő; 2. - a Wendel- kezdetű német női nevek önállósult becézője

VANESSZA
Jonathan Swift névalkotása.

VASZÍLIA
görög-szláv eredetű; jelentése: királyi.

VELMIRA
szláv eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + béke.

VENDELINA
német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.

VERA
1. - a Veronika becézőjéből önállósult; 2. - a német Verena önállósult becézője; 3. - szláv eredetű; jelentése: hit; 4. - latin eredetű; jelentése: igaz, igazat mondó, igaz beszédű.

VERBÉNA
latin eredetű; jelentése: szentelt helyen szedett fű vagy ág.

VERÉNA
1. - német eredetű; jelentése: tartózkodó, félénk; 2. - a Veronika német becézőjéből.

VERITA
a Ver- kezdetű női nevek spanyolos rövidített, becézett formája.

VERON
a Veronika önállósult magyar becéző rövidülése

VERONIKA
1. - görög-latin eredetű; jelentése: győzelmet hozó; 2. - latin-görög eredetű; jelentése: igaz + ikon.

VÉTA
héber-szláv eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem.

VETÚRIA
latin eredetű; jelentése: idős, koros.

VIKTÓRIA
latin eredetű; jelentése: győzelem.

VIKTORINA
a Viktor férfinév latin továbbképzése.

VILHELMINA
latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

VILJA
finn eredetű; jelentése: gazdagság, jóság.

VILMA
latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

VINCENCIA
latin eredetű; jelentése: győztes.

VIOLA
magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

VIOLETTA
a Viola olasz kicsinyítőképzős származéka.

VIRÁG
magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

VIRGÍLIA
latin eredetű; jelentése: vékony zöld ág.

VIRGÍNIA
latin eredetű; jelentése: lány, hajadon.

VÍTA
latin-magyar eredetű; jelentése: életem, életkém.

VITÁLIA
latin eredetű; jelentése: életerős, eleven.

VITOLDA
német-latin eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó.

VIVIÁNA
latin eredetű; jelentése: eleven, élő.

VIVIEN
a Viviána angol változata.

VULFIA
német-latin eredetű; jelentése: farkasként harcoló nő.

XAVÉRIA
latin eredetű; jelentése: Xavér községből való.

XÉNIA
görög eredetű; jelentése: vendég.

ZAKÁRIA
héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik.

ZAMFIRA
román eredetű; jelentése: zafír.

ZDENKA
a Szidónia szláv megfelelőjéből.

ZELLA
német eredetű; jelentése: a terem védőnője.

ZELMA
héber-latin eredetű; jelentése: az Istenség védelme alatt álló nő.

ZELMIRA
női név Rossini és Gluck operáiból.

ZIA
a -zia végű női nevek végének becéző önállósulása.

ZÍLIA
a német Zilly névnek és a Cecíliának latinosított formája.

ZINA
latin eredetű; jelentése: rózsa.

ZINAJDA
görög-orosz eredetű; jelentése: Zeuszhoz tartozó.

ZITA
1. - a Felicitás német rövidüléséből; 2. - latin-német eredetű; jelentése: sebes, gyors.

ZOÉ
görög eredetű; jelentése: élet.

ZÓJA
szláv eredetű; jelentése: élet.

ZÖLDIKE
magyar eredetű; jelentése: a növény neve.

ZOLNA
Vörösmarty Mihály névalkotása.

ZOLTÁNA
török-latin eredetű; jelentése: fejedelem.

ZOMILLA
tisztázatlan eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZÓRA
szláv eredetű; jelentése: hajnal.

ZSAKLIN
francia eredetű; jelentése: csaló.

ZSANETT
a Johanna francia alakváltozata.

ZSANNA
a Johanna orosz alakváltozata.

ZSENI
francia eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.

ZSERALDINA
francia eredetű; jelentése: dárda, hatalom.

ZSÓFIA
görög eredetű; jelentése: bölcsesség.

ZSÓKA
az Erzsébet női név Erzsóka becézőjének további rövidülése.

ZSUZSA
a Zsuzsanna magyar rövidülése.

ZSUZSANNA
héber-görög-latin eredetű; jelentése: liliom.

ZULEJKA
arab eredetű; jelentése: hercegnő.