Temetés után rögtön ki kell meszelni a házat, akkor a halott szelleme nem jön vissza.
Ha a verebek vagy a tyúkok a porban fürdenek, eső lesz.
Ha az asszony féltette az urát, megleste hova vizel az ura, utánna annak a közepébe leszúrt egy gombostűt. Ezután bátran ereszthette bárhová, mert nem volt ereje se kedve senkihez és semmihez. Ezt csak akkor lehetett feloldani, ha a férfi a felesége mellé feküdt, aki előtte beszúrta a tűt az ágyba.
Ha újév első napján a tyúkoknak egy kádról leesett abroncsba adnak enni, az újévben egy helyre hordják tojásaikat mind és sokat tojnak.
Ha valakinek nagyon szép gyereke született, a ruhát fordítva adták fel rá, nehogy valaki szemmel verje.
Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét.
Ha naptól ragyog Vince, dugig tele lesz a pince.
Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. – Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét.
Ha Szilveszter éjjelén éjfélkor, amikor harangoznak, lámpákat gyújtasz és asztalt terítesz, és mint leány, magad vagy a szobában, annak a férfinak jelenik meg előtted az árnyéka, aki téged elvesz.
Ha valaki négylevelű füvet lát, ha ott hagyja, szerencse éri, ha leszakassza, szerencsétlenséget jelent.
Ha valakinek a családjában halott van, éjjeli 12 órakor ki ne merjen menni a házból, mert a halott 12 órakor fölkel és előáll és a lelke bizonyosan összetalálkozik az illetővel. Ha valaki az ilyen kísértettel találkozik, azt bal kézzel kell megütni.
Ha a cseberrudat vagy akármit az életből (udvar) ellopnak, a tehén teje elmegy (elapad).
Éjszaka kenyérrel álmodni vendéget jelent.
Ha ó-esztendő estéjén hasáb fákat állítasz fel, úgy hogy megálljon, s mindenkinek nevet adsz, amelyik hasáb eldől, akinek a neve volt rajta, az abban az évben meghal.
Ha a macska hosszában fekszik a szobában, halált jelent.
Ha valaki András napján kenyeret pirít, s a bal csizmája kapcájába teszi s egész nap nem eszik semmit, ha éjjel a feje alá teszi, meglátja álmában, ki veszi el őt feleségül.
A télbúcsúztató-tavaszváró ünnepségek, a rendszerinti féktelen mulatozás, eszem-iszom, bolondozás, dőzsölés és bujálkodás szokásának gyökerei az ókori Görögország és Róma világában keresendők. A Saturnus isten tiszteletére rendezett ún. Saturnália-ünnepekkel, valamint Dionüszosz- és Mithrász-kultusszal is összefüggésbe hozhatók. Az ókori Rómában a Saturnáliák hét napon át tartottak. Róma népe álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat rendezett, s ilyenkor felidézte a társadalmi különbségeket nem…
Ha valakinek fáj a feje, napfeljötte előtt menjen a folyóvízhez és álljon szembe a víz folyásával, akkor dobjon magán keresztül háromszor vizet és mondja: „Akkor fájjon a fejem, mikor az elvegyült vízcseppeket látom!” – de sem menet, sem jövet ne szóljon senkinek és elmúlik minden baja.
A mezőről korsóban nem szabadott vizet hazavinni, mert elverte a jég a határt.
Ha valaki állattal álmodik, az közeli halált jelent.
A gyermeket mielőtt kiengedték volna az utcára, az anyja a ruhája belső felével mindig megtörölte a gyerek arcát, nehogy valaki megígézze.
Szerencsés az, akinek a körmében fehér foltok vannak.
Aki szent András napjára virradólag megakarja látni álmában, hogy ki lesz az ő felesége vagy ura, az előtte való nap böjtöljön.
Karácsonykor nem szabadott a szemetet kivinni.
Ha az ember halottal álmodik, eső lesz.
Ha a naplemente nagyon vörös, szél lesz másnap.
Újévkor mindig férfiember kellett előszőr a házba lépjen, különben azt tartották, hogy azt a házat egész évben elkerüli a szerencse.
Sok helyen a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét.
Hétfőn nem jó a pénzt a háztól kiadni, mert azon a héten sok kiadás lesz.
Ha a tyúk az udvar közepén kapirgál eső lesz.
Halottat nem szabadott áthozni a határon, mert elveri a jég a vetést.
Ha azt akarja valaki, hogy sok kakasa legyen tyúkültetéskor,férfikalapból öntse a tojást a fészekbe.
Az istálló ajtajára fehér keresztet festettek, hogy az ördög ne apassza el a tehén tejét.
Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.
Azt tartották, hogy ha egy kísértet elé ledobnak egy zsebkendőt, elárulja hová ásta el a pénzét.
Az az asszony aki gyermeket szült, hat hétig nem szabadott a kútból vizet merítsen, mert a víz megférgesedik.
Nem jó sok diót enni mert megnő tőle az ember orra.
Ha valaki álmában kotlóstyúkot lát, hamarosan meghal.
Ha a férfiember vásárba készült és az úton asszonnyal találkozott, biztos lehetetett abban, hogy aznap nem lesz szerencséje.
Babalátogatáskor a távozó vendég mindig letépett a ruhájából egy darabot, nehogy elapadjon az édesanya teje.
Vasárnapkor szedett orvosság nem használ.
A küszöbre patkót szegeztek, hogy a szerencse ne hagyja el a házat.
Fiatal lány soha nem adhatott tüzes szenet legény pipájába, mert soha nem megy férjhez.
Ha nyúl beszalad a faluba, tüzvészt jelent.
Ha a falon függő kép, óra vagy tükör elmozdul vagy leesik, meghal valaki a családból.
Régen azt mondták, ha valakinek viszket a púpja, akkor egy pap fog meghalni.
Ha az új asszony alatt a szék megcsikorog, akkor lesz gyermeke.
Egy középkori babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
Ha zivataros időben megszentelt gyertyát gyújtasz meg, vagy szentelt pálmát égetsz el, a villám nem üt be a házba
Lakodalom napján az esős idő arra mutat, hogy a fiatalasszony pletykás lesz. Nem lesz jó élete, zavaros lesz, mint az idő.