A lányok azt tartották, hogy ha saját izzadtságuk pogácsába sütik és azt a legénnyel megetetik, a legény halálosan beléjük szeret.
Ha a falon függő kép, óra vagy tükör elmozdul vagy leesik, meghal valaki a családból.
Egy középkori babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
Lakodalom napján az esős idő arra mutat, hogy a fiatalasszony pletykás lesz. Nem lesz jó élete, zavaros lesz, mint az idő.
Fiatal lány soha nem adhatott tüzes szenet legény pipájába, mert soha nem megy férjhez.
A bölcsőbe egy ollót és egy seprűt tettek, melléje pedig egy Bibliát, amíg a gyermeket meg nem keresztelték, hogy az ördögök ne lophassák el.
Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája.
Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”.
Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
Ha valakinek a családjában halott van, éjjeli 12 órakor ki ne merjen menni a házból, mert a halott 12 órakor fölkel és előáll és a lelke bizonyosan összetalálkozik az illetővel. Ha valaki az ilyen kísértettel találkozik, azt bal kézzel kell megütni.
A mezőről korsóban nem szabadott vizet hazavinni, mert elverte a jég a határt.
Az istálló ajtajára fehér keresztet festettek, hogy az ördög ne apassza el a tehén tejét.
Ha valaki négylevelű füvet lát, ha ott hagyja, szerencse éri, ha leszakassza, szerencsétlenséget jelent.
Ha a cseberrudat vagy akármit az életből (udvar) ellopnak, a tehén teje elmegy (elapad).
Ha az új asszony alatt a szék megcsikorog, akkor lesz gyermeke.
Ha valaki András napján kenyeret pirít, s a bal csizmája kapcájába teszi s egész nap nem eszik semmit, ha éjjel a feje alá teszi, meglátja álmában, ki veszi el őt feleségül.
Ha Szilveszter éjjelén éjfélkor, amikor harangoznak, lámpákat gyújtasz és asztalt terítesz, és mint leány, magad vagy a szobában, annak a férfinak jelenik meg előtted az árnyéka, aki téged elvesz.
Kenyérsütéskor a pitvart sokszor kellett seperni, hogy jól felhasadjon a kenyér.
A meddő menyecske kenyérdúcot egyen, az meghozza a gyermeket.
Az istállóba döglött lófejet tégy, hogy az ördög a ló sörényeit ne bontsa össze, s ha összebontotta, balkézzel bontsd ki s többet nem bontja össze.
Ha tyúk kukorékol, akkor meghal a gazdája.
Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.
Ha valakinek fáj a feje, napfeljötte előtt menjen a folyóvízhez és álljon szembe a víz folyásával, akkor dobjon magán keresztül háromszor vizet és mondja: „Akkor fájjon a fejem, mikor az elvegyült vízcseppeket látom!” – de sem menet, sem jövet ne szóljon senkinek és elmúlik minden baja.
A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.
Újévkor mindig férfiember kellett előszőr a házba lépjen, különben azt tartották, hogy azt a házat egész évben elkerüli a szerencse.
A lakodalom napján ha meghalt valaki, nem hozott szerencsét a házasságra.
A lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.
Az újév napján végzett cselekvések egész évben ismétlődni fognak. Ezért is igyekeztek az emberek ezekben a napokban kellemesen tölteni az időt.
Ha naptól ragyog Vince, dugig tele lesz a pince.
Ha a naplemente nagyon vörös, szél lesz másnap.
Ha tavasszal sok cserebogár van, sok barack lesz.
A télbúcsúztató-tavaszváró ünnepségek, a rendszerinti féktelen mulatozás, eszem-iszom, bolondozás, dőzsölés és bujálkodás szokásának gyökerei az ókori Görögország és Róma világában keresendők. A Saturnus isten tiszteletére rendezett ún. Saturnália-ünnepekkel, valamint Dionüszosz- és Mithrász-kultusszal is összefüggésbe hozhatók. Az ókori Rómában a Saturnáliák hét napon át tartottak. Róma népe álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat rendezett, s ilyenkor felidézte a társadalmi különbségeket nem…
Hétfőn nem jó a pénzt a háztól kiadni, mert azon a héten sok kiadás lesz.
Halottat nem szabadott áthozni a határon, mert elveri a jég a vetést.
Nem volt szabad eladó lányoknak merőkanálból kóstolgatni az ételt, mert azt mondták, hogy megveri az anyósa.
Ha valakinek nagyon szép gyereke született, a ruhát fordítva adták fel rá, nehogy valaki szemmel verje.
Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. – Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét.
Ha újév első napján a tyúkoknak egy kádról leesett abroncsba adnak enni, az újévben egy helyre hordják tojásaikat mind és sokat tojnak.
A küszöbre patkót szegeztek, hogy a szerencse ne hagyja el a házat.
Ha a férfiember vásárba készült és az úton asszonnyal találkozott, biztos lehetetett abban, hogy aznap nem lesz szerencséje.
Éjszaka kenyérrel álmodni vendéget jelent.
Napmenet után, ha a kakas kukorékol, vagy a varjú károg, az idő megváltozik.
Holló károg, havat kér.
Aki szent András napjára virradólag megakarja látni álmában, hogy ki lesz az ő felesége vagy ura, az előtte való nap böjtöljön.
A gyermeket mielőtt kiengedték volna az utcára, az anyja a ruhája belső felével mindig megtörölte a gyerek arcát, nehogy valaki megígézze.
Ha a gombát a tövénél megnézzük, nem nő tovább.
Ha zivataros időben megszentelt gyertyát gyújtasz meg, vagy szentelt pálmát égetsz el, a villám nem üt be a házba
Babalátogatáskor a távozó vendég mindig letépett a ruhájából egy darabot, nehogy elapadjon az édesanya teje.
A baba bölcsőjébe fokhagymát tettek, hogy elűzze a rossz szellemeket.
Ha nyúl beszalad a faluba, tüzvészt jelent.