Az ember (…) nem mindig lehet ott, ahová tartozik.

Az ember természetéből adódóan mindig a jó oldalát akarja megosztani másokkal – mert azt akarjuk, hogy szeressenek, elfogadjanak minket.

A megérzések hazudnak, azt sugallják az embernek, amit hinni akar, nem az igazságot.

Mindig arra kell törekedned, hogy boldogok legyenek azok, akiket szeretsz.

Az a furcsa, hogy az ember megéri azt, amikor szeretik, de rettenetesen nehéz valakit találni, aki ki is bírja, el is viseli, hogy szeressék.

Számtalan kilométert gyalogoltam, hogy felfedezzek dolgokat, amelyeket már tudtam, mindnyájan tudunk, csak oly nehéz elfogadni őket.