Akárhogy is sír az ember, a végén csak kifújja az orrát.

A szerelemben a nők legtöbbre becsülik a rablót, nem haragszanak a tolvajra, de megvetik a koldust.

Mórickának megdöglik a macskája. A szomszédasszony megsajnálja, és megpróbálja vigasztalni:
– Ne sírj, a kiscicád már biztosan a Mennyországban van, Istennel!
Móricka felnéz:
– És mi francot csinál Isten egy döglött macskával?

A nőknek megvan az a jó tulajdonságuk, hogy vészhelyzetekben a legbátrabbak, amikor minden okuk és lehetőségük meglenne rá, hogy összeomoljanak. Ez is része a kiszámíthatatlanságuknak.

Ha a gyermek, aki egykor voltunk, ma megkérdezne, mi volt életünk legfontosabb tanulsága – mit mondanánk el neki, és cserébe mire döbbennénk rá mi magunk?