Ha őseink is elszaladtak volna, valahányszor nehéz idők jöttek, ma üres lenne ez az ország.
Ősidőktől fogva tudja az ember, hogy amint félelem nélkül néz szembe a fájdalommal, szabad lesz.
Ezen a földön mindenkinek megvan a maga kincse, ami rá vár. De ne felejtsd el, hogy csak az talál igazi kincset, aki a szívére hallgat.
Egyetlen kaland többet ér, mint ezer egyforma nap, amit kényelemben és jólétben töltök.
Az emberek mindig maguknak választják a sorsukat.
Ami nem a tiéd, arra ne gondolj úgy, mintha már a tiéd volna, hanem abból, amid most van, válaszd ki a legjavát, s egyúttal emlékezz meg róla, mekkora fáradsággal járnál utána, ha ez sem volna.
Ne alkudozzunk a sorssal, amikor kedvező alkalmat kínál nekünk.
Isten minden lépésedet végigkíséri, és nyugtalan, mert látja, hogy nem veszed észre az élet csodáját.
Elmagyarázta, milyen csókolózni azzal, akit az ember szeret. Azt mondta, megszűnik az ember körül a világ. Nem látunk, nem hallunk, nem lélegzünk, nem gondolkodunk, nem emlékszünk.
És ha így lesz is, ha valóban elveszítem, akkor is nyertem egy boldog napot. És ha arra gondolok, milyen szörnyű ez a világ, akkor egyetlen boldog nap is maga a csoda.
Az életem olyan volt, mint egy álom, és az álmaim olyanok, mint az élet.
A felgyülemlett szeretet szerencsét hoz, a felgyülemlett gyűlölet pedig szerencsétlenséget.
Az élet hosszúsága vagy rövidsége egyedül attól függ, hogyan éljük.
A kéz, ami a vonalat vezeti, tükrözi az író lelkét.
Intenzív vágyat érzek, hogy visszakerüljek az anyaméhbe – bárkiébe.
A természet körforgásában nem létezik sem győzelem, sem vereség. Csak a mozgás létezik.
Aki az álmait követi, az nem tétlenkedhet.
Az Emberiség Koponyájána Szerelem űl,fenn trónol, vigyorral a szájánés szemtelenül.
Két másodpercnyi haldoklás rövidnek tűnik, de az időt nem így mérjük.
A megbocsátás csak akkor működik, ha elfogadjuk.
Az emberek őrültnek tettetik magukat, hogy azt csinálhassák, amit akarnak.
Ilyen furcsa állat az ember. Nem aszerint cselekszik, ahogy az igazságot megállapította, hanem aszerint állapítja meg az igazságot, ahogyan cselekedett.
Ki nem akar szenvedni, kétszer szenved.
Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
Az ember ugyanis nem azért viselkedik a társadalom előírásai szerint, mert annyira szereti betartani a törvényeket, hanem mert fél a büntetéstől.
Egy dolog, hogy az egész világegyetem összefog, hogy megvalósulhassanak az álmaink, és más dolog, hogy teljesen felesleges kihívások elé állítjuk magunkat.
Ha az érzékelés ajtói megtisztulnának, minden úgy tűnne fel az ember előtt, amilyen valójában: Végtelennek.
A nők úgy játszadoznak a szépségükkel, mint a kisfiúk a zsebkésükkel. Megsebesítik magukat vele.
A megbocsátás olyan, mint egy kétsávos út: amikor megbocsátunk valakinek, magunknak is megbocsátunk.
Akinek a szerencse van megírva, ahhoz az magától is eltalál.
Az embernek sokféle megpróbáltatáson kell átesnie, mire beteljesíti a sorsát.
Ahogy haladok a jövő felé, utamat segítik a múltbéli botlásaim után maradt nyomok.
Ha uralkodni akarsz valaki fölött, csak azt kell elérned, hogy féljen.
Gondolj arra, hogy nem kell feltétlenül azzá lenned, akinek mások akarnak.
Legtöbbször úgy van az életben, hogy ami után sokáig, sóvárogva vágyakozunk, későn kapjuk meg.
Nem ítélhetünk meg egy dolgot, ha nem ismerjük.
Egy kettéhasadt birodalom nem képes megvédeni magát a támadásoktól. Egy kettéhasadt ember nem képes méltósággal szembenézni az élettel.
A szomorúság sem marad meg örökké, ha arrafelé tartunk, ahová mindig is eljutni kívántunk.
Minden azt súgja, hogy rossz döntést készülök hozni, de a rossz döntés is egy lépés.
Titokban minden házasember vonzódik valakihez. Ez persze tiltott dolog, de az élet sóját éppen a tiltott dolgokkal való incselkedés adja.
Nem harcolhatunk valami ellen. Annak semmi értelme. Valamiért kell harcolni.
Az agyam a második legkedvesebb szervem.
Változások csak akkor következnek be, amikor valami olyat teszünk, ami abszolút nem illik bele az általunk megszokott világba.
A múlt és a jövő csak az emlékezetünkben él. De a jelen pillanat túl van az időn: maga az Örökkévalóság.
Amikor megismételsz egy hibát, az többé nem hiba, hanem döntés.
Nem tudok olyan jó lenni, amilyen szeretnék, de olyan rossz se, amilyennek lennem kéne.
Foglalkoztat a jövőm, mivel a hátralevő napjaimat ott szeretném eltölteni.
Amikor szenved az ember, jobb, ha elfogadja, hogy szenved, hiszen a szenvedés attól még nem fog elmúlni, hogy nem vesz róla tudomást.
Akik (…) úgy vélik, hogy a kaland veszélyes, maradjanak csak a hétköznapok rabságában, és meglátják, hogy idő előtt meghalnak.
A sebeket már ki tudjuk égetni, de arra a bajra, amit egy mondat okoz, még nem találtunk orvosságot.