Albert Schweitzer

  • Embernek lenni

    Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes.

  • Időt

    Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is – valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted.

  • Aki

    Aki jó cselekedetekre szánja el magát, nem számíthat arra, hogy az emberek eltakarítják az útjából az akadályokat. Sőt el kell viselnie, hogy újabbakat gördítenek elébe.

  • Csak akkor

    Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet.

  • Nem tudom

    Nem tudom mi a sorsod, de egy dolgot tudok: csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták, hogyan lehet másokat szolgálni.

  • A világ

    A világ jövője nem attól függ, hogy mennyire értjük, hanem, hogy mennyire tiszteljük az életet.

  • A legszebb

    A legszebb emlékműved embertársaid szívében áll.

  • A gondolkodás

    A gondolkodásról való lemondás a szellem csődje.

  • Minden

    Minden szellemi és intellektuális dolog fölött, a filozófia és a teológia fölött áll az ember segítőkészsége a másik ember iránt, és az a feladat, hogy az ember az embernek testvére legyen!

  • A boldogság

    A boldogság nem más, mint jó egészség és rossz memória.

  • A fiatalság mércéje

    A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon.

  • Nem kell

    Nem kell egyedül élned a világban, ott van a testvéred.

  • Amit tehetsz

    Amit tehetsz, csepp a tengerben, de ez ad értelmet az életednek.

  • Olyan fiatal

    Olyan fiatal vagy, mint reményeid, olyan öreg, mint a kétségeid. Olyan fiatal, mint önbizalmad, olyan öreg, mint félelmeid. Fiatal, mint a hited, öreg, mint a csüggedésed.

  • A jövő

    A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.

  • Sokat vagyunk

    Sokat vagyunk együtt, mégis elpusztít minket a társas magány.

  • A gondolkodó ember

    A gondolkodó ember szükségét érzi annak, hogy ugyanolyan tisztelettel adózzék minden rajta kívül álló életakaratnak, mint a magáénak.