Az idő nem vár.
Mihail Solohov
Az embert a reménység élteti.
Minél gazdagabb ember, annál kapzsibb.
Nincs egy igazság az életben.
Ments meg, Uram, a barátainktól, az ellenségeinkkel majd magunk is elbánunk.
Lehetetlen az, hogy mindenki egyformán éljen.
Az élőkért kell aggódni, a holtaknak már úgyis kevésre van szükségük.
Ami megtörtént, azon változtatni nem lehet, az elhullajtott könnyeket az ember nem szedheti fel.
Idegennek hinni veszedelmes dolog.
A rossz szabadság mégiscsak jobb, mint a jó börtön.
Ha két kutya marja egymást, a harmadik ne avatkozzon bele.
Becsületesen nem is lehet meggazdagodni!
Minden segítségnek örülni kell, ha az ember gégéjét szorongatják.
Jóllakott ember nem érti a koplalót.
Ne köpj a tányérba, mert talán még enned is kell belőle.
Erőssel ne birkózz, gazdaggal ne perelj!
Csak az győz, aki tudja, miért harcol és szilárdan hisz is az ügyben.
Azért férfi a férfi, azért katona a katona, hogy tűrjön és elviseljen mindent, ha úgy kívánja a szükség.
Többet ér egy élő gebe, mint egy döglött paripa.
Nincs a világon rosszabb, mint várni, meg szaladni valaki után.
Mindenkinek megvan a maga igazsága.
Két rossz közül mindig a kisebbiket kell választani.
Aki még sohasem látott ünneplőruhát, az a rongynak is örül.
A sírás az élet nehéz perceiben olyan, mint a májusi eső a szomjas földnek.