A székely bácsi szeret a pohár fenekére nézni, és egyre gyakrabban. Az asszonya ezt nem nézi jó szemmel, mert ha a férje túl sokat iszik, akkor durva, nem beszámítható. Egyik nap jönnek a tehenek a csordából haza, és szokásuk szerint egyenesen a vizes vályúnak esnek. Amikor befejezik az ivást, mondja az asszony a férjének:
– Látod-e te ember, ez csak egy marha, és mégis tudja mi az elég!
Erre az atyafi:
– Vízből én is tudnám, he!