Nincs szép test és csúnya test: mindegyik ugyanazt az utat járta be, mindegyik a benne lakó lélek látható része.
Ápolnunk és fejlesztenünk kell magunkban a teljes embert, aki az érzelmeknek minél szélesebb skáláját éli meg: van dühe, ujjongása, szomorúsága és extázisa.
Néhány régi seb sohasem gyógyul meg igazán és a legszelídebb szóra is újra vérezni kezd.
A legkiválóbb sem képes egyedül ragyogni. Mindig tudd: az ember egyedül csak fél ember marad.
Senki nem visz emlékbe semmit olyan helyről, ahová még el akar látogatni.
Egyetlen dolognak kell feltétlenül sugároznia belőled, bárhová is mész, ez pedig a magabiztosság.
– Mi fut át a sportkocsis fickó agyán, mikor 170-el fának hajt?
– A műszerfal…
– Már hetedszerre sem sikerült eltalálnia a vénámat, nővérke! Döntse már el végre, hogy most vért vesz tőlem, vagy tetoválni akar…
Egy nőnek nincs két szerelme.
Az értelmes ember kiverekszi a maga helyét, a többi elhull. Ez a társadalmi törvény.