A szerénységgel azt fejezzük ki, hogy van mire szerények lennünk. Az igazi szerénység sohasem alázattal, hanem önérzettel párosul. A szerény ember nem tolakszik, nem tülekedik, nem követelőzik. A szerény ember ismeri a nyelvtant, nem kezd mondatot énnel. Az álszerénység pedig dicsekvés.