Az agresszív kismalac bemegy a borbélyhoz.
– Hogyan nyírjam meg?
– Szó nélkül!

Vajon a Sorstól azt kapjuk, amit érdemlünk, vagy amit kapunk, arra válunk érdemessé?

Tudod, hogy soha nem hagylak el. Nem a fa hagyja el a virágot, hanem a virág válik le a fáról.

A sors sohasem egyenes vonalban, hanem cikcakkban szövődik. Eltér, visszatér, meglódul, megtorpan – már úgy néz ki, hogy az egészből nem lesz semmi, amikor hirtelen mégis megvalósul valami.

Nem bánom, hogy a férfiak világában kell élnem, addig, amíg nő lehetek benne.

az esti sétákért.

Nekem nem is kéne egy olyan férfi, akit nem tudok megbántani. És nem mennék hozzá olyanhoz, aki nem tud nekem fájdalmat okozni.