Ha azon kesergek, amit korábban tettem, vagy attól félek, ami a jövőben történhet majd, mindegyik a jelenben okoz szenvedést.

Tegnap már ötre hazaértem a munkából. A feleségemnek nem volt túl jó napja, egész délután szekált. Akármit mondtam vagy tettem, nem felelt meg neki. Este 7 körül már kicsit untam a dolgot, és így szóltam hozzá:
– Drágám, kezdjünk tiszta lappal. Tegyünk úgy, mintha még csak most érkeznék haza.
Kimentem az ajtón, majd visszajöttem, és bekiáltottam hozzá:
– Szia, édesem, megjöttem!
Erre ő kikiabált a szobából:
– Hol a fenében voltál eddig? Már 7 óra is elmúlt!

Csak kevés holmi van, ami hű marad az emberhez. Talán néhány könyv, egy szerencsepénz vagy egy folyton gyarapodó bélyeggyűjtemény. És a szülői ház karácsonyfadíszei.

Azért küzdj, hogy győzz, ne azért, hogy ne veszíts!

Lehet, hogy túl erősen öleltem. De muszáj volt. Mert senkinek sem akartam odaadni.

Csak akkor bántanak meg mélyen minket a gonosz szavak, ha valahol a lelkünk mélyén elhisszük, igazuk van. Ha elég magabiztosak vagyunk, akkor csak egy zavaró jel.