Hol miben kiki megesik.
Nem mondja a gyermek, ha nem beteg.
Természetté válik a szokás.
Lassu mint a lengyel posta.
Disznón gyapjat keres.
Életrevaló ember kőszikla tetején is megél.
Szelid mint a galamb.
Amint sipolsz, ugy tánczolsz.
Adj szállást a tótnak, kiver a házadbul.
Idegen ökör is hazafelé bőg.
Kinek szárnya alatt nyugszol, ne tisztelnéd?
Szent Mihály után, ha harapófogóval huznák is a füvet, még se nő.
Szénvonó nem nevetheti a lapátot.
Jó lével adják a büdös hust.
Kinek nincsen lova, nem aggódik rajta.
Késő akkor idvezülni, mikor a halál közelget.
Ki csinált, hogy be nem szegett?
Régi szokás mindig megtér.
Lopott lónak nincsen rosz ut.
Rosz a roszszal, de roszabb a rosz nélkül.
Szunyog vérit nem mérhetni csöbörrel.
Farsangon kivül is esik leányvásár.
Hal hallal él, ember emberrel él.
Ki mit nem akar, talál okot reá.
Messzünnen jöttnek szabad hazudni.
Széjjel van, mint az özvegyasszony szénája.
Könnyen hull az érett gyümölcs.
Esküszik mint a párhagyma.
Hármat néznek meg legelőször a kalendáriumban: farsangot, ünnepet, névnapot.
Kifizette mint Madali a barátot. B. (A barát, mikor épen beméne Madali egy társaságba, ily kérdést tőn hozzá: Mit keres Saul a próféták között? Madali válaszolá: az ő atyjának szamarait és örül hogy egyet meglele. Ekkor a barátra mutatott.)
Vakmerőség a bolondság szele.
Ki szinével mutatja kártyáját, elveszti a legjobb játékot is.
Nincs édesebb mint a méz.
Soknak sok kell.
Kutya se ugatja.
Rosz szolgának minden órán telik esztendeje.
Könnyebb a könyv a kalapnál.
Tréfás csufolódás nyájasság számba megy.
Ne tégy mindent egy koczkára.
Sok okot lel, ki el akar szakadni barátjátul.
Nincs savanyubb az alamizsna-kenyérnél.
Tormába esett féreg.
Nem minden öröm jó.
Tékozlónak ruhája végre koldus táskája.
Elég nyavalya, mikor egyik ott éri a másikat.
Könnyü eltalálni a kolbász csiklóját.
Horogra akadt.
Kinek szél a hite, tömlöcz a mennyországa.
Ezer a szép, de kevés ép.
Később kopik el a disznóorr, mint a szántó vas.