Leplén kivül a lába. 

Alig huzza a leplet. 

A lelkismeret tudja legjobban, mit ember titkon cselekszik.

Annyira lát, mennyit tapint.

Jó leczke ez neki.

Nem indul a levél fuvás nélkül.

Ha látják: tréfa, ha nem látják: valóság.

Lámpással ámitják a verebeket.

Megnő a leány, ha pad alatt is.

Ki lányt akar a háztul, ebét is becsülje.

Elég egy sütésből egy lepény.

Hogy a lámpás égjen, olaj is kell belé.

Sebesen megy, mintha levelet vinne.

Lidércz is tudja, hová vigye a pénzt.

Vén leány rózsán sem igen kap.

Lábát is alig emeli, mégis hoppot mond.

Ő is ember, lelkétől megválva. (Azaz ember, de a lelke nem emberi: gonosz, ördögi.)

Kicsi legényt kicsi pallos illet. 

Fürge leány, mint a pereszlény.

Menyecskés legény nem házasodhatnék.

Nehéz abba lelket önteni, kinek szive elveszett. 

Vén leányból ifju menyecske.

Más léte, mint képe. 

Lencseszem a csizmában nagyobb egy hegynél.

Minden lében locs. 

Illik annak busulni, kinek hét eladó lánya van.

Nem mozog a levél, ha nem fu a szél.

Várt lány várat nyer.

Jó lésza tart jó sövényt. 

Ugy nem lép szádba az édes lép.

Más lépe, más képe.

Lelkével is adós, az is az ördögé.

Liba volt, most lud.

Csapni a levet. (Kedvét keresni.)

Nem vagyok lába kapczája.

Rosz lélekismeret lidérczczel álmodik.

Latrok szerzették a jó törvényt.

Lélekismeret ezer tanu.

Ki idős lánynyal hál, alamizsnát ad. 

Lányágra szállt jószág egy a bitanggal.

Rosz lelkisméretü azt gondolja, hogy minden ő róla beszél.

Jól feladá a levet.

Hasra feküdtek mint a lédecziek.

Elvéti a lépést. 

Nősző legény nem kiméli a költséget.

Nyalka leány, apácza, rongyos nadrág, nádpálcza.

Légyből is elefántot tüntet.

Farsang után is elkel a jó lány.

Kicsi lábnak nagy talpat kerekit.

Nagy hóhér a rosz lélekismeret.