Ha mindentől félnénk, amitől csak lehet, semmi okunk nem volna rá, hogy éljünk.
Nem fontos, milyen hibát követ el valaki életében. Az a fontos, hogy vállalja értük a felelősséget.
Megtehetjük, hogy csak hátrálunk és hátrálunk, amivel mindörökké sarokba szoríttatjuk magunkat, vagy előállhatunk, és akkor és ott találkozhatunk az ellenséggel, ahol mi akarunk.
A harcos erénye: megérti, hogy az akarat és a bátorság nem ugyanaz. A bátorság félelmet és hízelgést parancsolhat, de az akaraterő türelmet és kompromisszumot követel.
Van abban bátorság, ha nem álcázzuk az állatot, akik történetesen vagyunk.
A siker nem döntő, a kudarc nem végzetes: a bátorság, hogy folytasd, ez az, ami számít.
Egy ember soha nem olyan erős, mint a végső küzdelemben.
Sohasem tapasztalnánk meg a bátorságot és a türelmet, ha az élet csak örömökből állna.
Ha a döntő pillanatban bátor leszek, mit törődöm azzal, hogy most mit érzek?
A bátorságot a legváratlanabb helyeken szokta megtalálni az ember. (…) Ne hagyj fel a reménnyel!
Az éljen, aki bátran él!
A bátorság alapvetően annyit jelent, hogy kockára teszed az ismertet az ismeretlenért, a megszokottat a szokatlanért, a kényelmest a kényelmetlenért, a távoli cél felé tett fáradságos zarándokútért.
Hiányzik belőlünk a kellő bátorság, hogy merjük követni a jeleket és az álmainkat. Lehet, hogy ettől vagyunk szomorúak?
Aki folyton a veszély közvetlen közelében él, az lassan hozzászokik.
Ha az ember gyakran gondol valamire, attól egyre kevésbé fél.
Figyelj csak! Ma van az a nap, amitől tegnap annyira féltél.
Az ijedtség olyan, mint a bárányhimlő. Ha ügyet sem vetsz rá elmúlik magától, de ha elvakarod, mindörökre rajtad marad a nyoma.
A bátorságot nem lehet hamisítani, olyan erény, amely nem ismer képmutatást.
Ráléptél az utadra. Kevés embernek van hozzá bátorsága. Szívesebben mennek olyan úton, amelyik nem az övék. Mindegyiküknek megvan a maga adottsága, de nem akarja észrevenni.
Általában az az ember jut a legmesszebb, aki hajlandó merni és csinálni. Egy óvatos hajó soha nem jut messze a parttól.
A bátorságot nem lehet megtanulni!
Ha élni akarsz, bármilyen félelmen úrrá leszel.
Ha ezen az úton mostantól kezdve nem is tanulok semmi újat, egy fontos dolgot legalább megtanultam: muszáj kockáztatni.
Légy bátor, és hatalmas erők jönnek a segítségedre!
Ha élni akarsz, tudj kockáztatni.
A bátorság egy ponton túl már őrültség.
Életünk nagy korszakai azok az alkalmak, amikor elég bátrakká válunk ahhoz, hogy gonosz tulajdonságainkat a legjobb tulajdonságainkká kereszteljük át.
Bátorság kell ahhoz, hogy a szívünket megnyitva védtelenné váljunk, kockáztassunk, sebeket kapjunk, miközben folyton csak reszketünk magunkért és azokért, akik fontosak nekünk.
Az igazi ellenféltől határtalan bátorság költözik beléd.
Aki sosem kockáztat, annak nincs mit remélnie.
A bátorság nem más, mint imádkozó félelem.
Az energiád és a lelkesedésed azután keletkezik, hogy belevágtál valamibe.
Akkor van a legtöbb esélyed, ha mersz kockáztatni.
Sok embernek bátorságra van szüksége, hogy a szülői ház nyomásának ellenálljon, és kövesse álmait.
A bátorságot joggal tartják az első számú emberi tulajdonságnak. Ez az, ami lehetővé teszi az összes többit.
A bátorság nem a beszédben van. Hanem a választásban.
A bátorság nem abban áll, hogy nem félünk, vagy nem csüggedünk, hanem abban, hogy van erőnk legyőzni a félelmet és a csüggedést.
Aki semmitől sem fél, van olyan hatalmas, mint akitől mindenki retteg.
A bátorságot magadból meríted, nem a körülményekből. Aki bátor, kilátástalan körülmények között is az.
Az óvatosság a bátorságban rejlő intelligencia.
A bátorság nem azonos a félelem hiányával. Az bátor, aki a félelem ellenében és ellenére is képes cselekedni, kilépni az ismeretlenbe, legyőzve a félelem keltette ellenállást.
Néha a helyzet úgy kívánja, hogy erősnek és bátornak mutatkozzunk még akkor is, ha nem vagyunk azok.
Embernek lenni annyit tesz, hogy vannak kétségeink, és ennek ellenére is folytatjuk az utunkat.
Nem azért nem merjük, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük.
Kihúztam magam, és elindultam, hogy szembenézzek a sorsommal – miközben a végzetem rendíthetetlenül jött mellettem.
Nagyobb merészség kell a kitéréshez, mint az összecsapáshoz.
Jobb egy napig oroszlánnak, mint száz évig gyáva nyúlnak lenni. Jobb talpon meghalni, mint térdepelve élni. (…) Bár sok helyt jobb ész nélkül lehasalni, ha az ember szeretné a bőrét megmenteni.
A vereség a bátraké. Csak ők képesek méltósággal veszíteni és örömmel győzni.
Sajátos bátorság kell ahhoz, hogy valaki beismerje a gyávaságát.
Attól még nem fulladsz meg, ha egyszerűen vízbe ugrasz; csak akkor fulladsz meg, ha nem jössz a felszínre.
Köszi!