Bejelentkezés szükséges.
A féltékenység gyökere mindig az önbizalomhiány, az az érzés, hogy rosszabb vagyok másoknál, az összehasonlításkor pórul járok, vagyis előre felkészülök a vereségre.
Aki könnyen ígér, az iránt megrendül a bizalom.
A megbocsátásnak egyetlen lehetősége van: a felejtés. S amikor kompetens személy azt mondja, hogy én megbocsátok, de nem felejtek, akkor bizony paprikajancsit csinál saját magából.
Csak azért lehetünk néha boldogok, mert nem általában vagyunk azok.
Egyszerűbb panaszkodni, mint kiverejtékezni a megoldást. És vég nélkül – sokaknak és sokszor elismételve ugyanazt – panaszkodunk!
Sötétben és hidegben nem lehet élni. Meg kell őriznünk önmagunk és kapcsolataink fényét és melegét. A kapcsolatok fő anyaga a törődés.
Ápolnunk és fejlesztenünk kell magunkban a teljes embert, aki az érzelmeknek minél szélesebb skáláját éli meg: van dühe, ujjongása, szomorúsága és extázisa.
Tulajdonképpen nagyon kellemes gyávának lenni. Annyi terhelő helyzetet ki lehet bírni a gyávasággal! Még sincs jó sora a gyáva embernek. Az önféltés nehéz bilincs.
Ne kapj hisztériás rohamot, ha életed hajója néha megbillen egy markánsabb hullámtörésen. Már százszor megijedtél, hogy elsüllyed, és még mindig a nagy vízen hajózol.
Minden út – jó út, ami elvezet valahova.
Minden embernek joga van egy-két ajtót zárva tartania a lelkében, s ezt a jogát tisztelni kell az emberi méltóság nevében.
Az a felnőtt ember, aki el tudja viselni érzelmeinek sokféleségét és ellentmondásait.
Ne akarj mindenáron jó lenni, mert egyrészt nem fog sikerülni, másrészt nem fogják sem megbocsátani, sem megbecsülni!
A szeretetért lemondással, kompromisszummal fizetnek. Persze kompromisszumok nélkül nem lehet senkivel sem együtt élni.
Lehet értelmetlen szenvedést, megalázást, félelmet okozni a másik embernek, vagy magára hagyni segítség nélkül, amikor erre lenne szüksége.
Nincs olyan inga, amelyik csak egy irányban leng ki! Ha a sors nagy örömöket hozott, elhozza a nagy szenvedéseket is. Persze lehet apró örömök és pirinyó bánatok között is élni… De érdemes?
A boldogság egy totális pillanat, a teljesség pillanata. Ez elérhető néha, de akkor is csak egy pillanat, ráadásul legtöbbször teljesen váratlanul jön. Nem betervezhető, elhatározható.
Az életnek az a sajátossága, hogy életveszélyes.
A biztonságot keresed? Legyél te a biztonság! Önmagad biztonsága. A békét keresed? Legyél te a béke! Önmagad békéje. A fényt keresed? Legyél te a fény! Önmagad fénye.
A félelmektől való megszabadulás legegyszerűbb és legbátrabb módja, ha közel megyünk hozzájuk és átéljük őket.
A féltékenység önértékelési zavart bizonyít, de semmi esetre sem szeretetet vagy szerelmet.
Ha szeretsz, de néha eleged van, ha nem tudsz nélküle élni, de időnként untat, sőt gyűlölködsz, azt kívánod, bár menne el… Mindezt fojtsd el magadban!
Minden ember önmagát meghatározó, önmagát kialakító lény, aki saját karakterét, szellemi arculatát, egyszóval sorsát maga teremti meg.
Hová figyelsz? Merre tartasz? Mi fontos neked? Miért nem tudod elengedni mindazt, ami silány az életedben?
Ősi bölcsesség, hogy mielőtt beszélni kezdünk, érdemes megfontolni, hogy amit mondani akarunk, az: igaz-e? lényeges-e? jóindulatból fakad-e?
Semmi értelme sincs olyasmit keresni, amit az ember nem akar megtalálni.
Figyelj a kis cselekedetekre, akár jók, akár rosszak. A csepegő víz is megtelíti végül a nagy edényt.
A szeretet akarat nélkül üres szentimentalizmus és krokodilkönny. Az akarat szeretet nélkül erőszak és kegyetlenség.
A görcsös kapaszkodás nem a szoros érzelmi kapcsolódás, hanem a bizalmatlanság jele.
A sérelmeket meg kell bocsátani. Nem szabad magadban őrizni őket.
A hazugság lényege a szándékos félrevezetés.
A szerelem idővel szeretetté változik. (…) Vagy unalommá, esetleg gyűlölködéssé.
Régi sérelmeinken rágódunk, vagy visszavágyódunk elmúlt állapotainkba; az elképzelt jövővel ijesztgetjük vagy vigasztaljuk magunkat. Eközben elsiklunk az aktuális valóság, a jelen felett.
Mind a túlburjánzó őszinteség, mind a túlburjánzó hazudozás és elhallgatás nem embernek valók, szétrombolják az intim kapcsolatokat.
A lényeg: ne égj a saját múltad tüzén! Mert az maga a pokol. Ráadásul te választottad.
Az igazi belső kárt a gyávaság okozza, amikor a hazugság segítségével kimenekülünk kínos helyzetekből, és főként az, amikor önmagunk előtt sem vállaljuk magunkat.
Akiben zűrzavar van, zűrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend van, rendet teremt maga körül.
Igen, talán ez az ember életének egyetlen értelme, hogy éljen a lehetőségekkel, amiket a sors elébe hoz.
A lélek viharai ellen tablettákat szedni – gyönge dolog.
Ember nem lehet többfelé hűséges.
Figyelj csak! Ma van az a nap, amitől tegnap annyira féltél.
Az ember nem tulajdon. Egy kapcsolat nem jelenti azt, hogy nem lehet örömed nélkülem. Nem lehet titkod előttem.
Ha valaki őszintén számot vetne azzal a kérdéssel: „Mennyit örültem az elmúlt héten?”- sokszor riasztó eredményhez juthatna.
A környezetünk arra felel, amit magunkból kisugárzunk. Belső változás nélkül külső megváltás nem fog jönni.
Az ember rettenetesen fél egyedül maradni, ezért kell neki egy társ, egy életszövetséges. Benne marad akár egy halott kapcsolatban is, hogy ne legyen magányos.
Halálig mindent kibírunk úgyis, kár volt annyira félteni magad!
A hosszú és jó életet nem évekkel, hanem élményekkel és megismeréssel mérik.
Rengeteg (…) ember van, aki nem tud felejteni, és minden reggel bemagolja gyerekkora, ifjúkora sérelmeit, és húzza maga után, mint egy hosszú sleppet.
Aki önmagának sokat hazudik – hazudik környezetének is. Aki megérti önmagát – másokat is meg fog érteni.
Attól, hogy megbukunk, az út még nem téves, csak vezessen el valahová. Akkor téves, ha nem vezet el sehová.