A félelmet csak úgy lehet legyőzni, ha bele merek ugrani valamibe úgy, hogy tudom: fájni fog, és ezt elfogadom.

Az erős nem fél. Csak a gyenge fél. Maga a félelem pedig nem egyéb, mint annak a tudatnak az átélése, hogy gyenge vagyok. Védtelen. Megölhető, tönkretehető, kifosztható.

Félni attól, hogy mindent, amit elértünk, egy puszta álomért elcserélünk, teljesen természetes.

A félelemre hajlamos emberek a saját poklukban élnek.

Aki fél naggyá lenni, az kicsi marad, aki fél sírni, nevetni sem tud.

Az ijedelem a bátorság előfeltétele.

Mindannyiunknak élnünk kell, mielőtt megöregszünk. A félelem hülyeség. Később bánni fogod.

A harag mindig félelemből fakad, a félelem pedig abból, hogy attól félünk, elveszítünk valamit.

A veszélyek sosem érik utol azt, aki tart tőlük.

Az óvatosság soha nem lehet fölösleges.

A félelem mélyebbre hatol, mint a penge.

Annyira félni, hogy meg se próbáld – ez az igazi veszteség. Elmondhatom, hogy sok hibát követtem el, de nem sajnálok semmit. Mert legalább nem azzal töltöttem az életem, hogy a pályán kívül álltam, és azon töprengtem, vajon milyen lehet az élet.

Az, aki hagyja, hogy a félelem eluralkodjék rajta, annak a félelem a tanítója.

Nézz szembe a legnagyobb félelmeddel, ezután a félelemnek már nincs hatalma feletted. Szabad vagy.

Nem a magas helyektől félek, hanem attól, hogy leesek.

Minden emberi félelem alapja: egy korábban becsukott ajtó – félig nyitva.

Az elme szörnyetegei sokkal rosszabbak azoknál, amelyek valóban léteznek. A félelem, kétség és gyűlölet több embert pusztít el, mint a fenevadak.

Az a gyáva, aki fél és elmenekül; az, aki fél, de nem menekül el, még nem gyáva.

A gyűlölet a gyávaság bosszúja a megfélemlítésért.

Akiben nincs félelem, annak kevesebbje van egy baráttal.

Ha soha semmitől sem félnél, akkor vagy nagyon buta lennél, vagy bolond.

Minden érzelem közül a félelmet lehet a legjobban kiaknázni.

Nem azért születtünk, hogy állandóan féljünk. Azért születtünk, hogy boldogok legyünk. A csecsemők mindenen nevetnek. Arra születtünk, hogy boldogok legyünk és jobbá tegyük a világot.

Megbocsátjuk, ha egy gyerek fél a sötétben. Az élet igazi tragédiája, ha egy férfi fél a fényben.

Vannak, akik azért gondolkodnak, mert félnek cselekedni.

A félelem nem véd meg semmitől, és kiszolgáltat téged mindennek! De attól még óvatos lehetsz.

A félelem addig a pillanatig létezik, amíg az elkerülhetetlenül be nem következik. (…) Utána már nem szabad erőt pazarolnunk rá.

Nem a zuhanástól félek… attól félek, amikor vége.

Tulajdonképpen nagyon kellemes gyávának lenni. Annyi terhelő helyzetet ki lehet bírni a gyávasággal! Még sincs jó sora a gyáva embernek. Az önféltés nehéz bilincs.

A bátorság nem azt jelenti, hogy nincs bennünk félelem – hanem azt, hogy nem hagyjuk, hogy megbénítson bennünket.

Az ember áthidalja a saját félelmét, ha látja a másikét. Ez sokat segít az életben.

Az ember már csak ilyen… érzelmei nagy részét félelemmel helyettesíti.

A ördög, akit ismersz, még mindig jobb annál az ördögnél, akiről fogalmad sincs.

Csak az ismeretlentől fél az ember. De aki szembeszáll vele, annak már nem ismeretlen.

Van, aki egyszerűen nem bír nekivágni az ismeretlennek. Inkább úszik együtt az ismert árral, semmint hogy belefulladjon az ismeretlen vizekbe.

Bármilyen félelmet legyőzhetsz, ha ezt az elmédben elhatározod. Emlékezz arra, hogy a félelem sehol máshol nem létezik, csak az agyban.

A félelem olyan, mint a tűz; ha uraljuk, főzhetünk vele, de ha nem vigyázunk vele, eléget minket.

Az aggodalom része az életnek, de soha ne hagyd, hogy elhatalmasodjon rajtad és uralkodjon fölötted.

A kudarctól való félelem mögött ott húzódik egy lépcsőfok, ez pedig a gyávaság. Mert aki gyáva, az fél is mindentől.

Nagy úr a félelem, nincs olyan kőkemény szándék, amit meg ne puhítson.

A félelem a józan ész jele. Csak a kötözni való bolond nem fél semmitől.

Amit nem ismerünk, attól jobban félünk.

Semmi sem mossa olyan tisztára az agyat, mint a félelem.

Ha uralkodni akarsz valaki fölött, csak azt kell elérned, hogy féljen.

A nevetés megmérgezi a félelmet.

Csak az ismeretes dolgok biztonságosak. Csak az ismeretest tűrhetjük meg. Az ismeretlen… sebezhetőséget jelent.

Nem szabad elszalasztanod valaki fontosat a félelmeid meg az ócska kis büszkeséged miatt.

Vannak a lelkünkben bizonyos dolgok, melyekhez nem is tudjuk, mennyire ragaszkodunk. (…) Mert a bukástól vagy a szenvedéstől tartva, nap mint nap halogatjuk, hogy birtokba vegyük őket.

A félelem időnként figyelmeztetés. Olyan, mintha valaki a vállunkra tenné a kezét, és azt mondaná: ne menj tovább.

Az ember mindig jobban fél attól a bajtól, amely érheti, mint attól, amely már utolérte.