Valójában soha senki nem tudja, hol érnek véget a dolgok, vagy véget érnek-e egyáltalán.
Ha megfogná a kezem, lehet, hogy belehalnék a boldogságba.
Ha az ember csaknem mindig nyer, akkor a győzelemnek olyan lesz az íze, mint a megerjedt szőlőlének.
Vannak dolgok, melyeket jobb nem látni, és vannak dolgok, melyeket jobb elveszíteni, mint megtalálni.
Igen, mindig a múlt. Ott van az, ami fáj, és amin nem tud túljutni az ember.
Ha csak kis időre múlik el a baj, az is jobb, mint ha nem múlik el egyáltalán.
A szükségszerűség a találékonyság szülőanyja.
Jó vagy azokhoz, akiket szeretsz. Jó akarsz lenni azokhoz, akiket szeretsz, mert tudod, hogy akármilyen sok időt töltesz is valakivel, a végén úgy érzed majd, hogy nem voltál eleget vele.
A nagy dolgok gyakran apróságokon múlnak.
Miért van az, hogy az élet mindig olyan sokat követel, és olyan keveset ad?
Tegyél pontot minden i-re, és húzz át minden t-t: ez a siker titka.
Ha az ember megszeret valakit, (…) egészen soha nem gyógyulhat ki belőle.
Az igazság az, hogy az élet egyszerre tervszerű és véletlenszerű, noha nem egyenlő mértékben.
Azt mondják, amíg élünk, remélünk, és nincs is ezzel bajom, de én a fordítottjában is hiszek. Amíg remélünk, élünk.
Néha az igazi szeretet éppen olyan néma, mint amilyen vak.
Az élet olyan, mint egy keskeny palló egy feneketlen szakadék felett, egy palló, amelyen bekötött szemmel kell átjutnunk. Ez önmagában rossz, de nem a legrosszabb. Néha meg is lökhetnek.
Attól, akit még nem ismersz, olykor jobbat kapsz, mint attól, akit már igen.
Van, amit az ember nem is akar elmondani. Nem azért, mert szégyelli. Csak mert néha jobb – és másokkal szemben is kíméletesebb – megőrizni a látszatot.
Élet-halál kérdésekben a megfelelő pillanat csak egyszer jön el. Egyszer, s aztán mindörökre odavan.
Csőcseléknek éppúgy nem lehet parancsolgatni, mint egy hangyabolynak.
Az ember először attól fél, hogy meghal, aztán attól, hogy mégse.
Igazán vesztéskor mutatkozik meg a jellem, és nem győzelemnél.
Az emberek nem lesznek jobbak, legfeljebb okosabbak. Ha pedig okosabbak, ugyanúgy kihúzkodják a légy szárnyát, csak ravaszabb indokot találnak hozzá.
Ez itt (…) a valós élet, amelyben nincsenek valódi válaszok.
Mindenkinek van hatalma… kivéve esetleg a kisgyerekeket és a csecsemőket.
Nem minden titok gonosz titok. Vannak jó titkok is. Vannak szükségszerű titkok is.
Ha nem parancsolsz az indulataidnak, az indulataid parancsolnak majd neked.
Semmi nem rongálja úgy az emlékezetet, mint az ismétlődés.
Ha a nővéred nem mondja meg az igazat, senkire sem számíthatsz.
Állítólag a nők velük született joga, hogy kéressék magukat.
Sírni a szemünkkel sírunk, más lehetőség nem adatott nekünk, de azon az estén úgy éreztem, mintha minden pórusomból, testem minden hasadékából és zugából patakzanának a könnyek.
Az emberek mindig keresik az okát az életükben történő rossz dolgoknak. Néha azonban nincs oka.
Az utazások végén találkoznak azok, akik szeretik egymást.
Az óvatosság soha nem lehet fölösleges.
Annyiszor becsapjuk magunkat, hogy nyugodtan választhatnánk hivatásnak.
Egy ötperces csata olyan legendákat szül, amelyek évezredekig élnek.
Aki titkot őriz, rendszerint keveset s rosszul alszik.
Nincs nagyobb vakság, mint az értetlenség.
A leírt vagy kimondott szavaknak megvan a maguk utóélete, és senki nem parancsolhat nekik.
A nő legvonzóbb tulajdonsága az önbizalma.
A világnak fogai vannak, és beléd marhat, amikor csak akar.
Az ördög először az elmét téveszti meg, aztán felfalja a szívet.
Minden emberben lakik egy másik ember, egy idegen, aki rosszat forral.
A sötétség lehetősége teszi olyan ragyogóvá a nappalt.
A fikció: hazugságba bújtatott igazság.
Nem a fazekas vagy, hanem az agyag a fazekas kezében.
A tömeg magányos hely, olyan közösség, amiből hiányzik a szeretet.
A kéz, amelyik a nyavalyás bölcsőt ringatja, mozgatja az egész nyavalyás világot.
Ketten is csak akkor tarthatnak titkot, ha az egyikük halott.
A szívedet nem tudod meggyógyítani. Arra csak az idő képes. Viszont a testedet helyre tudod hozni.