Ha az ember szeret valakit, nem engedheti, hogy hazugságok válasszák el tőle. Bármi történt is, még ha örökre elveszítettük is egymást, tartozunk egymásnak az igazsággal.

Ilyen furcsa állat az ember. Nem aszerint cselekszik, ahogy az igazságot megállapította, hanem aszerint állapítja meg az igazságot, ahogyan cselekedett.

Az ügyvéd a győzelemben érdekelt, nem pedig az igazság kiderítésében.

Ha a lehetetlent kizártuk, ami marad, az az igazság, akármilyen valószínűtlen legyen is.

Az európai ember azokat is tiszteli, akik nem értenek vele egyet, mert tudja, hogy az igazság sokarcú és mindig relatív.

Két oka van, ha az ember nem mondja meg az igazat – vagy mert hazugság révén megkapja, amit akar, vagy mert a hazugsággal megvédi a másikat valamitől.

A bolond akkor a legijesztőbb, ha igazat mond.

Az egész életedet töltheted a hazugságok tanulmányozásával, és ezt a tudást használhatod arra, hogy elmondd az igazat.

A hazugság az élet egyik szükséges velejárója; nélküle nem lenne a világon művészet, sem szépség, sőt még szerelem sem.

Keresnünk kell az igazságot, de újra és újra kétségbe kell vonnunk saját, már-már biztosnak vélt igazságainkat.

Az embernek szüksége van a benne rejlő rosszra, hogy elérhesse a benne rejlő jót.

Sok tan olyan, mint az üvegablak. Rajta keresztül látjuk az Igazságot, de a Valóságtól elválaszt bennünket.

A legtöbb ember inkább elfogad egy valószínű hazugságot, mint egy valószínűtlen igazságot.

Kifogytam minden mondanivalómból. Kénytelen voltam megmondani az igazat.

Az ember sokkal könnyebben él egy kimondott igazsággal, mint hazugságban.

Mindenkinek igaza van, míg be nem bizonyosodott, hogy téved.

A hazugság lényege a szándékos félrevezetés.

Nem tudok olyan jó lenni, amilyen szeretnék, de olyan rossz se, amilyennek lennem kéne.

Az igazságos büntetésnek ugyanolyan értéke van, mint a megérdemelt dicséretnek.

Ha mindig igazat mondasz, semmire sem kell emlékezned.

Érdek annyi van, ahány ember a földön. De igazság csak egy. A gyertyaláng és a reflektorfény csak méreteikben különböznek egymástól, lényegükben azonosak.

Rájött, hogy néha szükséges másoknak hazudni, de mindig aljas dolog önmagának hazudni.

Aki önmagának sokat hazudik – hazudik környezetének is. Aki megérti önmagát – másokat is meg fog érteni.

Mindig emlékezz arra, hogy a szép szavak nem mindig igazak, s az igaz szavak nem mindig szépek.

Az igazság szeretete a legtöbb emberben nem más, mint rettegés az igazságtalanságtól.

Már nem az a fontos, hogy igazam legyen, hanem hogy igaz legyek.

Ha azt akarod, hogy keveset hazudjanak neked, akkor keveset kérdezz és ritkán fenyegess.

Az igazságról kiderült, hogy jobban fáj, mint a hazugság.

Amikor beleharapsz a kézbe, amelyik etet, akkor várható, hogy ököllé záródik. Ez nemcsak egyszerűen így megy; ez így igazságos.

Az emberi természet már csak ilyen: úgy csűri-csavarja az igazságot, ahogy neki tetszik.

A dolgok rendje, hogy az ember nemcsak hazudik, hanem azon felül be is kell bizonyítania, hogy igaza van.

Talán nincs is igazság… Talán csak arra találták ki, hogy a szerencsétlennek vigasza legyen.

Ha nem is hangoztatjuk, mindig abban reménykedünk, hogy igazság tétetik.

Csak akkor tudunk elfogadni egy igazságot, ha először szívünk mélyéből tagadjuk.

Vannak igazságok, amelyeket lehetetlen helyesen fölfognunk, ha előbb nem jártunk bizonyos tévutakon.

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy olyan igazságot hangoztassunk, amelyet korunk elfogadhatatlannak tart.

Az igazság nem változik meg attól, hogy igaznak vélsz valamit.

Mindenkinek megvan a maga igazsága.

Igazság. Jog. Bár nélkülözhetetlen, és elvileg arra való, hogy megvédje az ártatlanokat, sajnos nem mindig úgy működik, ahogy szeretnénk.

Nem mindig hazugság, ha nem mondunk el valamit. Néha csak így óvhatjuk meg azt, akit szeretünk.

Az igazság trükkös dolog, és sokszor csak a nézőponton múlik.

A beképzeltség általában elhomályosítja a tisztánlátást.

A legtöbb ember nem az igazságot keresi, csak a maga igazát.

Az a legnyomorultabb, aki közönnyel szemléli mások nyomorát.

Az emberek gyakran azt állítják, hogy az igazságra éheznek, de ritkán tetszik nekik az íze, ha felszolgálják.

Nietzsche szerint, amit az ember másnak hazudik, elenyésző semmiség amellett, amit az ember önmagának hazudik.

Aki huszonnyolc szóban mondja el azt, amit tíz szóban is megtehetne, az egyéb aljasságokra is képes.

Az ego a létező legnagyobb hazugság a világon – te pedig a legelemibb igazságként fogod fel.

Tudatosul bennem, hogyan épülnek egymásra a hazugságok. Úgy fedik el az igazságot, mint a festékrétegek, egyik a másik után, míg már azt is elfelejtettük, milyen színnel kezdtünk.

Végtelen számú kísérlet sem bizonyíthatja, hogy igazam van, de egyetlen kísérlet is bizonyíthatja, hogy tévedtem.