Soha ne érd be az igazságnál kevesebbel.
A fikció: hazugságba bújtatott igazság.
Talán nincs is igazság… Talán csak arra találták ki, hogy a szerencsétlennek vigasza legyen.
Várhattok-e igazságot a magatok részére, ha nem vagytok igazságosak mások iránt.
Két ember kell az igazság kimondásához: egy, aki mondja, és a másik, aki meghallgatja.
Nagy bátorság kell ahhoz, hogy olyan igazságot hangoztassunk, amelyet korunk elfogadhatatlannak tart.
Ki találta ki, hogy könnyű elmondani az igazat? Már ez is hazugság.
Csak akkor tudunk elfogadni egy igazságot, ha először szívünk mélyéből tagadjuk.
A legtöbb ember nem az igazságot keresi, csak a maga igazát.
A nagyobb igazságok néha mégis megérnek egy-egy kisebb hazugságot.
Amikor beleharapsz a kézbe, amelyik etet, akkor várható, hogy ököllé záródik. Ez nemcsak egyszerűen így megy; ez így igazságos.
Az ego a létező legnagyobb hazugság a világon – te pedig a legelemibb igazságként fogod fel.
Az igazi belső kárt a gyávaság okozza, amikor a hazugság segítségével kimenekülünk kínos helyzetekből, és főként az, amikor önmagunk előtt sem vállaljuk magunkat.
Ahhoz, hogy igazságos lehessek, tudnom kell, hogy nem vagyok birtokosa semmiféle abszolút igazságnak.
Aki huszonnyolc szóban mondja el azt, amit tíz szóban is megtehetne, az egyéb aljasságokra is képes.
Akkor derül csak fény az igazságra, amikor készen állsz befogadni azt. Amikor szükséged van rá ahhoz, hogy megtehesd a következő lépést az utadon a végzeted felé.
Az igazság olyan tisztán ragyog, hogy ha egyszer megérted, átalakítja az egész életed. Amint meghallod, megérted.
Aki nem sír, az nem lát.
Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.
A bolond akkor a legijesztőbb, ha igazat mond.
A meggyőződések veszélyesebb ellenségei az igazságnak, mint a hazugságok.
Az ember képességei végesek, és a teljes igazságot csak megközelíthetjük, de sohasem érhetjük el.
Lehet-e hazugság nélkül élni? Valószínűleg nem lehet. És mégsem tudunk ebbe belenyugodni. Valaki hazudik bennünk, valaki pedig haragszik érte. Ketten volnánk?
Keresnünk kell az igazságot, de újra és újra kétségbe kell vonnunk saját, már-már biztosnak vélt igazságainkat.
Sok tan olyan, mint az üvegablak. Rajta keresztül látjuk az Igazságot, de a Valóságtól elválaszt bennünket.
Nem kell túl korán, visszavonhatatlanul ítélkezni. A világon nem létezik abszolút igazság.
Rosszabb, ha hallgatunk; minden elhallgatott igazság méreggel telik.
Nem tudok olyan jó lenni, amilyen szeretnék, de olyan rossz se, amilyennek lennem kéne.
A megérzések hazudnak, azt sugallják az embernek, amit hinni akar, nem az igazságot.
Nietzsche szerint, amit az ember másnak hazudik, elenyésző semmiség amellett, amit az ember önmagának hazudik.
Nincs egy igazság az életben.
A szeretet és az igazság olyan szoros egységet alkot, hogy gyakorlatilag nem is lehet őket szétválasztani. Olyanok, mint ugyanannak az éremnek két oldala.
Érdek annyi van, ahány ember a földön. De igazság csak egy. A gyertyaláng és a reflektorfény csak méreteikben különböznek egymástól, lényegükben azonosak.
Az igazságot a sablonokon túl leled meg.
Már nem az a fontos, hogy igazam legyen, hanem hogy igaz legyek.
Kifogytam minden mondanivalómból. Kénytelen voltam megmondani az igazat.
Nem érdekel senkit az igazság. Sem az emberi jogok. Mindenkit csak a maga igazsága és a maga jogai érdekelnek. A többi, az mind csak üres jelszó.
Nincsenek se igazságos, se szent háborúk: minden háború igazságtalan és ördögi.
Az emberek általában teli szájjal zabálják a kellemes hazugságot, viszont csak cseppenként nyelegetik a keserű igazságot.
Jó azoknak, akik igazukért üldöztetést szenvednek, mert emberi sorsuknál fontosabb nekik az igazság.
Az Igazságszolgáltatás nem más, mint egy hatalmas színjáték, és mindenki a nagyszabású befejezést várja.
A tudomány tisztában van vele, hogy nem birtokolja az igazságot, ezért keresi azt, az egyház tudja, hogy birtokában van az igazságnak, ezért nem is keresi azt.
Az ügyvéd a győzelemben érdekelt, nem pedig az igazság kiderítésében.
Mind a túlburjánzó őszinteség, mind a túlburjánzó hazudozás és elhallgatás nem embernek valók, szétrombolják az intim kapcsolatokat.
Az a legnyomorultabb, aki közönnyel szemléli mások nyomorát.
Ha valamiben nem vagy biztos, egyáltalán nem baj, ha képzelődsz, amíg nem tudsz jobbat, vagy amíg ki nem derül az igazság.
Csak egy kicsit kell ferdíteni az igazságon, hogy pokolszaga legyen.
A dolgok rendje, hogy az ember nemcsak hazudik, hanem azon felül be is kell bizonyítania, hogy igaza van.
Az igazságról kiderült, hogy jobban fáj, mint a hazugság.
Nincs két ember, aki egyformán fogná fel ugyanazt az igazságot.